Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum 2. - Thorma János Múzeum könyvei 18. (Kiskunhalas, 2004)
Történelem - Horváth Lajos: Kiskunhalas mezőváros adminisztrációja nyomában (1630-1693)
130 Horváth Lajos PPS vm. jegyzőkönyveiben és irataiban Vörös Sebestyén nevével másodszor 1641. jún. 10-én találkozunk, amikor eltiltják őt a sedrián Marjaháza prédium elfoglalásától. Solt várostól észak-keletre feküdt ez a birtok.20 Vörös Sebestyén 1642. jún. 5-én Füleken személyesen prokurátort vallott, azaz ügyvédet fogadott ügyei vitelére. Megyei esküdtként tanukat hallgatott ki Füleken Vadas puszta ügyében 1646. jún. 8-án és Erek puszta ügyében 1645. okt. 16-án. A Patajon lakó Vörös Sebestyén megyei esküdt 1653. okt. 11-én tanúkihallgatást végzett Ácsi puszta ügyében, mely a Sárközben volt.21 Vörös Sebestyén ellen tiltakozott PPS vm. sedriáján Gutay János 1665. jún. 11 -én, mert az Szakmár prédium birtoklásában háborgatja. Vagyis egy Vörös Sebestyén ekkor még mindenképpen életben volt.22 Tekintettel arra, hogy 1645-ben egy Vörös Sebestyént 80 éves Patajon lakó bátyai nemesnek neveztek, fel kell tételeznünk, hogy apa és fia ugyanazt a keresztnevet viselte. Ifjabb Vörös Sebestyén elsőszülött fia Vörös Pál, aki 1657-ben 60 és 1659-ben 50 évesnek mondja magát. O vallotta 1659-ben, hogy 3-4 évig lakott a család Halason, a Karapái (Kalapár) nevű földön, melyet a Vörös család a magukénak tekintett.23 Ez az időszak az 1630-as években lehetett, tekintve, hogy id. Vörös Sebestyént a Halast megszálló első emberek között emlegetik. Id. Vörös Sebestyén az 1630-as évek elején költözött át Bátyáról Halasra, mégpedig a Karapái nevű részére, melyet el akart szakítani a várostól. Karapái 1560-ban tűnik fel először Írott forrásban pusztaként, amikor Sármégy és Csertőháza faluk művelik. Halas város műveli 1570-ben.24 Eredetére, a településszerveződés formájára 1639-ben leírt névalakja világit rá. Ebben az évben ugyanis Halas oppidum tiltakozott Füleken PPS vm. sedriáján, mert Lipcsey Bálint és mások el akarták foglalni Paslárszállása, Karapálszállása és Balotaszállása határát, melyek a városhoz tartoznak.25 A nevek is bizonyítják, hogy eredetileg tipikus kun szállásokról (descensus) van szó, a szálláskapitány neve Kara Pál (Fekete Pál), az ő nevéből keletkezett nomád szokás szerint a Karapálszállása kommunitasz név. Ha valaha is falu volt, a XVI. századra különállása elhomályosult és a tanúk Halas város elidegeníthetetlen részének mondották. Ennek ellenére 1639-ben Lipcsey Bálint megkísérelte elszakítani Halastól.26 Ez az adat azért fontos számunkra, mert minden bizonnyal a Vörös család elszakítási kísérlete utáni időben történt Lipcsey akciója. A város azonban mindkét esetben meg tudta védeni a saját területét, Karapáit, további elszakítási kísérletek már nem merülnek fel a forrásokban. Id. Vörös Sebestyén tehát Bátyáról, öröklött és továbbra is megtartott birtokáról települt át Halas területére, Karapáira és azt megkísérelte elszakítani a mezővárostól. A várossal való összekülönbözése során még Halasról is csábított el embereket Bátyára, hogy ottani jobbágyainak számát növelje.27 Elszakítási kísérlete kudarcba fulladt, jogtalan volt elejétől kezdve. Veres István nemes embert 1638-ban már Fajszon említik, úgy véljük, hogy az egész Veres család egy rövid faj szí lakás után Patajra települt hosszabb időre.28 Id. Vörös Sebestyén 1645-ben már Patajon lakik családjával együtt, mert később ifj. Vörös Sebestyén és mindhárom fia is patajiként szerepel a forrásokban.29 Solt megye közigazgatásában szinte mindannyian időről-időre az esküdt ülnök (iuratus assessor, iurassor) hivatali tisztet viselik. Összefoglalva a Vörös család vándorlását, lakhelyeit: Bátya 1560 előtt 1594-ig ? ? Halas 1630-1637 Fájsz 1638-? Pataj 1645-1677
