Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Kántor iskola Szabadság tér 16. Az 1860-as évek végén Kecelen csupán három tanteremben oktattak. Az újratelepítés után 1768-ban épült az első iskola. A plébániától délre, közvetlenül mellette, egy tanteremben működött. (Ezt hívta a népnyelv Endre, majd Náci iskolának). A másik két tanterem a tornyos iskolában állt az oktatás rendelkezésére. 1871-ben egy tanfelügyelői jelentés megállapította, hogy a megyében Kecel községben kevés az iskola és a meglévők javítandók. A templomtól északra, a tér nyugati oldalán az orvosi lakás átalakításával és bővítésével 1868-71. években két tanteremmel és kántori lakással bővült a római katolikus egyház. A községi orvost a régi, plébánia melletti öreg iskolában helyezték el, ideiglenesen. A keceli házbirtokosok 1879. évi jegyzéke ezt az 588. számú épületet római katolikus iskolánakjegyzi. Kölln Mátyás 1859-től tanította a lányokat, majd az új épületbe való költözés után a lányokat oktatta az egyik osztályban, a másikban pedig a segédtanító a fiúkat. Kölln Mátyás ekkor 27 éves, nős, két gyermek apja. A szegedi császári és királyi tanítóképzőben tanult, majd Kalocsán szerzett bizonyítványt. Az orgonán kívül még négy hangszeren játszott. Jó magaviseletünek, politikai-vallási tekintetben kifogástalannak ismerték. Korábban Baján és Nádudvaron tanított14. Felesége Kölln Mátyásné 1869-ben a község első postamestere. A postahivatal a kántori lakás egyik helységében működött 1891 -ig. Kölln Mátyás kántor-tanító 1878-ban halt meg. 1878-tól a kántor-tanító Fekete Ernő oktatott az egyik tanteremben. A másikban - bár rövid ideig - Kecel első tanítónője, Kelemen Ilka tanított. Távozása után Ott Emma (a későbbi Tényiné) a IV-VI. osztályos lányokat oktatta. További kántor-tanítók voltak: 1891-től 1922-ig Antóni János, 1923-tól 1947-ig Szabó Gergely. Ők is a kántor iskolában tanítottak és laktak. 1948-1952-ig Nagy Sándor kántor-tanító a Rákóczi utcai saját házában lakott. Az 1960-as évek végétől több pedagógus is lakott ebben az épületben: a Radvánszki házaspár, Sárközi Béla és felesége Iharos Mária, egy ideig Csengődi József tanár is. A kántor iskolát 1982-ben bontották le, helyet adva a Nevelési Központ bővítésének. A telek kétharmada nem épült be, megkímélték az udvarán lévő hatalmas fenyőfákat. Ma is díszei az oktatási negyednek. Szabó Gergely kántor-tanitónak és családjának (és lányának) 45 éven át volt szeretett otthona a kántor iskola. 1957. után a lakást hivatalosan Szabó Gabriella tanárnőnek utalták ki, majd 1968-ban költözködött el a család a Sugár út 21. számú házba, az anyai nagyanya, Szlavnicai Sándor Róza által 1938-ban vásárolt épületbe. Szabó Gergely 1894-ben született Nagybaracskán, jómódú paraszt családban. 1913-ban a bajai tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1914-ben behívták katonának, rövid kiképzés után az orosz harctéren fogságba esett. A szibériai (tomszki) fogolytáborból 1919-ben került haza. 1920 szeptemberében megnősült, az 1894-ben A Kántor iskola épülete a villanyoszlop mögött Képeslap 1963-ból. TJM 19292. 120
