Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Nagybaracskán született Muró Ilonát vette feleségül. 1921-ben megszületett első gyerekük, Szabó Ilona. A tanítóképző énekkarában szólóénekes volt, sikereket ért el a hadifogolytáborban előadott zenés darabokban is. A nagybaracskaiak is ismerték lágyan zengő hangját. 1922-ben mohácsi barátai unszolására jelentkezett a budapesti operába próbaéneklésre. Sikerét a M. Kir. Operaház főigazgatójának Báró Wlasich levele méltatta. A Mohácsi Újság is írt próbaénekléséről: „Szabó Gergely nagybaracskai tanító hangját zenei továbbképzésre alkalmasnak találta és támogatást ígért a Budapesti Operaház főigazgatója”. Szabó Gergely tanító családi háttere nős, egy gyennek apja nem kedvezett a Budapesti Zeneművészeti Főiskolai tanulmányoknak. Viszont jelentkezett az 1923 februárjában a keceli római katolikus iskolaszék megüresedett kántor-tanítói állására. A hirdetésre 14 pályázó jelentkezett, a próbaéneklést 1923. március 8-án a plébánia templomban tartották, a jelölteknek énekelniük és orgonán játszaniuk kellett. Szabó Gergely tizennegyediknek énekelt: tiszta csengésű, széles terjedelmű énekhang)a betöltötte a templomot, amit kifogástalan orgona szólam kísért; megválasztották kántor-tanítónak. Tanítói pályafutása alatt a keceli gyerekek ezreit ismertette meg az olvasás és írás rejtelmeivel (néha túlzsúfolt osztályokban). Énekhangjával búcsúztatta a keceli temetőben az örökre eltávozókat, de a körmenetek élén vezette a női énekkart. 1935-ben színjátszó csoportot vezetett, színdarabokat, verseket tanított be. 1935-ben előadták egy angol szerző Fruska című színdarabját. Szabó Gergely sokoldalúságát bizonyít] a, hogy az 1930-as években erőteljesen szorgalmazta a keceli meggyfa ültetést és a gyümölcs- felvásárlótelep építését, a mai Szabadság téren a gyümölcscsomagolót. 1932-ben kinevezik igazgatónak, ezt a tisztséget 1947-ig töltötte be. 1944-ben behívták katonának, immáron a második világháborúban, mint tartalékos tiszt kénytelen volt részt venni. Amerikai hadifogságba esett, a németországi táborból 1946 nyarán tért haza fokozódó gyomorpanaszokkal. 1955-ben a bajai kórházba gyomorműtéten esett át. 44 évi tanítás után 1957-ben ment nyugdíjba. Az 1950-es évek második felében aktív tagja a Nagy Sándor igazgató tanító (korábban kántor) vezette keceli szimfonikus zenekarnak, melyben fűvolás. Együtt zenéltek többek között Csapi Lajos gyógyszerésszel, Kovács Ignác tanítóval, akik hegedűsök, Faragó József nagybőgőssel.15 A köztiszteletnek örvendő Szabó Gergelyt 1963-ban megválasztották tanácstagnak, értékes tevékenységet az egészségügyi bizottságban fejtett ki. 1966. június 1-jén fejezte be életét: keceli búcsú- és pedagógusnapon temeték el, nagy részvét mellett, a község által adományozott dísz sírhelyen. Operaházi levél Szabó Gergelynek 121
