Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Zsoldos utca 5. szám alatti saját házukba. Az 1970-es években a sokadik községrendezési tervben az Endre (náci) iskola telkét a központi autóbusz-pályaudvar számára jelölték ki. Az iskola tantermét a gyakorlati oktatás céljára rendezték be. A lakásban átmenetileg pedagógusok laktak a 70-es évek közepéig, míg az öreg épületet le nem bontották. Falus (Filus) Mihály Filus Mihály 1899. július 26-án született Kecelen, első gyerekként a néhány holdas, kilenc gyermekes paraszti családba. Édesapja Filus Mihály, édesanyja Orcsik Erzsébet. Elemi iskolába Kecelen járt. Kurcz Adolf plébános felfigyelt a tehetséges, jól rajzoló gyerekre és továbbtaníttatta. 18 évesen behívták katonának, a háború utolsó napjaiban az olasz fronton, Piavenál hadifogságba esett. A Földközitengeri kis Asinara-szigetén majd két évet töltött. Itt faragja első szobrát, a fogolytemető magyar áldozatainak emlékoszlopát. 1921 nyarán került haza. November 26-án feleségül vette a hadiözvegy Böbék Jó- zsefné Filus Francikát, kinek kisfiát Böbék Józsefet fogadott fiaként nevelte fel. 1922. július 22-én megszületett fia, Mihály. 1923 tavaszán a budapesti Bajza utcában, az Epreskertben kőfaragó munkát vállalt. A Képművészeti Főiskola műtermeiben a szorgalmas és tehetséges kőfaragó legényre felfigyelt a főiskola tanára, Bory Jenő szobrász, festő és építész; tanítványául, majd tanársegédjének fogadta. Bőven ellátta munkával. 1924. július 1-jén megszületett Dániel fia, 1926. március 23-án Margit lánya. Részt vett a székesfehérvári romantikus Bory-várkastély építésében; a mérműves ablakok, árkádok, oszlopfők, párkánykorlátok gót, román, de barokk stílusú kőfaragványai egy része Falus Mihály alkotása. Első corpusát a várkastély csúcsíves házi kápolnájában állították fel. Amit Bory Jenő a romantikus fantáziájú művész megálmodott - kit a románkori épületek komoly varázsa rabul ejtett, máskor meg a gótika bűvölte el - azt Falus Mihály faragta kőbe. így részesévé vált e különös építészeti múzeumnak. 1927-től az 1930-as évekig gróf Wenckheim látta vendégül a Békés megyei kastélyaiban. Dobozon, Gerlán és Csorváson a családtagok mellszobrait faragja márványba. Több alkotása díszíti a parkokat. Dobozon egy szökőkút emlékeztet - ekkor már Falus Mihály - alkotó kedvére. Falus Mihály: Kecel címere 57