Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

Az 1930-as évek közepe táján Kiskunhalason tartott fenn műtermet. Ezekben az években alkotta Kiskunhalas város országzászlóját. Ekkor faragta kőbe Kecel címerét, mely ma a városháza homlokzatán látható. A címer alapjául az 1735-ben megalakult községi tanács pecsétje szolgált. Szép alkotása a keceli Szentháromság templomban lévő feszület, a keceli temetőben a Palásti-síremlék szoborcsoportja, az 1934- ben faragott Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének szobra (ma a tűzoltószertár melA székesfehérvári Bory várkastély. Falus Mihály lett van felállítva). DÚS fantáziára Utalnak alkotásainak tárháza. 1920—30-as évek lépcsődíszítő keleties sárkányai. Egy közülük a Nyirjesi óvoda kertjében látható. Az 1930-as években Adám Antal főjegyző szolgálati lakásának lépcsőjét, annak lebontása után a tanácsháza udvarát díszítette. A keceli múzeum udvarában felújításra vár a keceli manneken pis kisfiú szobra. A múzeum egyik tablója több alkotását mutatja be eredeti fényképeken (Dani talicskával, Unoka márvány feje, Csirketolvajok, Részeg barátok, stb...) 70 éves korában a fiatalkori sikeres szobrászból és a daliás élsportolóból keserű, csalódott, elégedetlen, emlékeiből élő, megtört öregember lett. A kelleténél többször látogatta a Panka Kocsmát. 1975-ben halt meg Kispesten.

Sárkányt lovagló Faun. Lépcső dísz. Nyirjesi óvodában

Palásti-síremlék. Keceli temetőben

Keceli manneken pis. A Múzeum udvarában

58