Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

41. A polgári leányiskola tanulói „A nap szakaszai ” mesejátékot mutatták be az 1930-31. tanévben

megismerése, háztartási és nevelési ismeretek nyújtása volt. A polgári leányiskoláknak kerek egészet képező műveltséget kell adnia, mivel a tanulók többsége nem tanul tovább.215

Az első világháború és a forradalmak alatt az iskola alkalmazkodott a kényszerítő körülményekhez. A hadbavonultak részére meleg holmikat kötöttek, ruhaneműket gyűjtöttek. A háború alatt ugrásszerűen megnőtt a magántanulók száma, többen rendes tanulókból lettek azzá a háborús viszonyok és a megváltozott körülmények miatt. Az iskola igazgatónője így érzékelte az eseményeket: „Az 1918-19. tanévet szeptember 2-án kezdtük meg. Munkánkat a spanyoljárvány szakította félbe, amely miatt a tanítás október 14- étől november 1-ig szünetelt. 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság állami tulajdonba vette iskolánkat, a vallástanítás, a tanítás előtti és utáni imádkozást betiltotta. Növendékeink ettől kezdve a templomba jártak hittanórákra. Június havában a vörös katonaság, augusztus hónapban az oláh megszálló csapatok költöztek be az iskola tantermeibe és tanári szobájába, de örömmel kell megállapítanunk, hogy az iskola sem épületében, sem belső berendezésében semmiféle kárt nem szenvedett.216

A két világháború közötti időszak nevelési céljait, törekvéseit - összhangban a vallás - és közoktatási minisztérium célkitűzéseivel - a leányiskolára nézve Imre

77

42. Varga Jenőné tanárnő és a guzsajast táncoló polgárista lányok, 1939-40