Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

43. Polgári leányiskolások tánccsoportja Béres Erzsébet vezetésével, 1939-1940 Sándor, a Dunamelléki Református Egyházkerület hosszú időn át volt tanügyi tanácsosa fogalmazta meg, „A nőnevelés szervezése” című, 1925-ben megjelent munkájában a nőnevelés kettős feladatát: „Egyrészt az életre, azaz kereső fog­lalkozásra és a nemzeti közéletben való részvétel­re, másrészt sajátosan női feladatokra is (anyaság, családi élet) fel kell készíte­ni a nőket.217 Az 1927. évi XII. törvénycikk megalkotásá­val a polgári iskola külön törvényt kapott. A törvény értelmében feladata az ifjúság vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben történő nevelése. Képzési célul az általános mű­veltséget, a közvetlen gya­korlati életre való fel­készítést, illetve a középfo­kú szakiskolákra történő felkészítést szabta meg. A leányiskoláknak ezen túl­menően feladatuk a mü veit 44. Táncbemutató, 1939-1940 magyar háziasszony neve­lése is.218 A fenti elvekhez alakította a Református Polgári Leányiskola belső rendszabályait, házirendjét. A Kiskunhalasi Református Polgári Leányiskolát a helyi Református Egyháztanács tartotta fenn, egyben a közvetlen felügyeletet is gyakorolta. A konkrét fenntartói jogokat az iskolaszéken keresztül érvényesítették. A Református Egy­háztanács kezdetben a gimnázium iskolaszékére bízta a polgári leányiskola ügyének az intézését is. Önálló iskolaszéket 1913-ban állítottak fel a Református Polgári Leányiskolában. A mindenkori iskolaszék elnöke a református egyház vezető lelkésze, tagjai közé az egyházi főgondnokot, a városi főtisztviselőt, tekintélyes városi vezetőembereket, gazdálkodókat, gimnáziumi tanárokat, hitoktatókat és az iskola igaz­gatóját delegálta az Egyháztanács. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom