Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

43. Polgári leányiskolások tánccsoportja Béres Erzsébet vezetésével, 1939-1940

Sándor, a Dunamelléki Református Egyházkerület hosszú időn át volt tanügyi tanácsosa fogalmazta meg, „A nőnevelés szervezése” című, 1925-ben megjelent munkájában a nőnevelés kettős feladatát: „Egyrészt az életre, azaz kereső foglalkozásra és a nemzeti közéletben való részvételre, másrészt sajátosan női feladatokra is (anyaság, családi élet) fel kell készíteni a nőket.217

Az 1927. évi XII. törvénycikk megalkotásával a polgári iskola külön törvényt kapott. A törvény értelmében feladata az ifjúság vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben történő nevelése. Képzési célul az általános műveltséget, a közvetlen gyakorlati életre való felkészítést, illetve a középfokú szakiskolákra történő felkészítést szabta meg. A leányiskoláknak ezen túlmenően feladatuk a mü veit 44. Táncbemutató, 1939-1940 magyar háziasszony nevelése is.218 A fenti elvekhez alakította a Református Polgári Leányiskola belső rendszabályait, házirendjét.

A Kiskunhalasi Református Polgári Leányiskolát a helyi Református Egyháztanács tartotta fenn, egyben a közvetlen felügyeletet is gyakorolta. A konkrét fenntartói jogokat az iskolaszéken keresztül érvényesítették. A Református Egyháztanács kezdetben a gimnázium iskolaszékére bízta a polgári leányiskola ügyének az intézését is. Önálló iskolaszéket 1913-ban állítottak fel a Református Polgári Leányiskolában. A mindenkori iskolaszék elnöke a református egyház vezető lelkésze, tagjai közé az egyházi főgondnokot, a városi főtisztviselőt, tekintélyes városi vezetőembereket, gazdálkodókat, gimnáziumi tanárokat, hitoktatókat és az iskola igazgatóját delegálta az Egyháztanács.

78