Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
volt. 1865-ben egy tantermet erre a célra alakítottak ki és berendezték megfelelő szekrényekkel, tárlókkal. Ekkor kapott megbízást tanári munkája mellett a könyvtár és régiségtár őrzésére, a nyilvántartások vezetésére Csontó Lajos.109 A gimnáziumban 1864-ig szöveges megfogalmazással állítottak ki bizonyítványokat a tanulók előmeneteléről. A tantestület javasolta az egyházkerület iskolai hatóságának, hogy díszes, nyomtatott bizonyítványokkal lássák el a kerület iskoláit. A kérést a felettes egyházi hatóság nem támogatta, ezért a tanárok által rajzolt minta alapján a helyi nyomda készítette el az okirathoz a díszes űrlapot.110 1864. június 14-én a tanbizottmány úgy döntött, hogy az 1864-1865. tanévtől kedvezően az igazgatói teendőket évente előre meghatározott sorrendben lássák el a gimnázium tanárai.111 Gyárfás István, az egyház főgondnoka szorgalmazta, hogy a testgyakorlást és a gimnasztikát „a kor kívánalmainak megfelelően” be kellene vezetni. Javasolta ez ügyben egy bizottság szervezését, mely a legszükségesebb kellékeket beszerzi, javaslatokat készít a bevezetés módozataira. A tanbizottmány indulásként 50 osztrák forintot adott. Fakultatív jelleggel, délutánonként elemi iskolai tanítók vezetésével indult be a testgyakorlás az 1865—1866. tanévben.112 Péter Zsigmond földbirtokos, volt kiskun kapitány 1855. június 15-én 10000 ezüst forint alapítványt tett egy tanszék (tanári állás), mégpedig gazdászati tanszék felállítására. Az alapítványtevő szerint Kiskunhalason szükség és igény is lenne arra, hogy az elemi iskola utolsó évfolyamán, illetve a gimnáziumban tanuló fiúgyermekek gazdálkodási ismeretekhez jussanak. Az alapítványi összeg nagyobb része a tanszék felállítását, kisebb része jutalmazási célt szolgált.113 A „Péter tanszék” felállítása elhúzódott, bár több ízben is felvetődött egy gazdász tanár alkalmazásának igénye. Az 1863 - 1864. tanévben, Barabás Károly kezdte meg az ezirányú munkát. 1864 szeptemberében alkalmazták Péter Miklóst a gazdászat oktatására. Kidolgozta és bemutatta a „földműves iskola” tantervét, mely szerint az elemi iskola negyedik osztályában kell elkezdeni az oktatást s évente felmenő rendszerben a gimnáziumban kell folytatni. Tanítandó tananyagként népszerű természettant, népszerű földméréstant, gazdasági földrajzot, állat-, és növénytant ajánlott összesen heti öt órában. A foglalkozásokat a délutáni időre tervezték. Az elképzelés szerint minden fiú köteles a gazdasági tárgyakat tanulni, „kivétel, ha a szülő határozottan kijelenti, hogy ő gyermekét tudományos pályára szánja.”114 1865-ben az elemi iskola negyedik osztályából 50-en, a gimnáziumból 15-en jártak a foglalkozásokra. Tankönyvként Csabai „Népszerű természetrajz”-át és a „Gazdasági kistü- kört” használták. Miután a gimnázium nyolc évfolyamú lett, a gazdasági jellegű iskola elsorvadt. Az alapítványi összeget egy tanár alkalmazására illetve jutalmazásra fordították, noha még egy évtizedig „Péter tanszéknek” nevezték azt. Az iskola a nyilvánosság elérését követően jelentős fejlődésen, fejlesztésen ment át. Mindezek ellenére a tanbizottmány tagjai szemle után, 1864 májusában lehangoló helyzetről számoltak be. Véleményüket Szilády Áron összegezte: „a tantermek szűkösek, berendezésük nem jó. A felszerelések hiányosak, rosszak. A taneszközök száma nem nőtt, sőt csökkent. A fizikai felszereléseket megfelelő elhelyezés híján használni nem tudják. Kevés a terem, ami van, az is 46
