Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
gyakorlati megvalósítását Kiskunhalason nemcsak szorgalmazta, de keresztül is vitte. A történelem, nyelvészet és irodalomtörténet terén végzett kiemelkedő tudományos munkásságáért az MTA 1861 -ben levelező, 1876-ban rendes tagjává választotta. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak és a Protestáns Irodalmi Társaságnak. Közel negyven éven át szerkesztette az Irodalmotörténeti Közlemények című folyóiratot. A középkori magyar irodalom egyik legjelesebb kutatója volt. 1922-ben halt meg.97 Apa és fia, Szilády László és Szilády Áron a gimnázium megalakulását, működésének feltételeinek biztosítását, fejlesztését fontos feladatuknak tekintették. Szilády Áron folytatta az apja által megkezdett munkát és az iskolát főgimnáziummá fejlesztette, s méltán kapcsoljuk nevéhez a gimnázium új épületének emelését is. A régi református temetőben közös sírban nyugszanak. Szilády Áron szobrát 1927. november 13-án leplezték le. Már ezt megelőzően, 1926-ban Szilády László és Szilády Áron iskoláért folyó küzdelmeit elismerve Szilády Református Reálgimnázium nevet vette fel az intézmény.98 1927-ben a város Fő utcáját Szilády Áronról nevezték el.99 A szoboravatáskor Kristóf József igazgató ünnepi beszédében összegezte és érzékletessé is tette mindazt, amit Szilády Áron tett az oktatásért. „A Szilády Reálgimnázium koszorúj át hoztuk ide. Tele leheltük ennek leveleit a soha el nem múló köszönetnek és hálának a leikével azért, hogy ha ezek a levelek anyagukban, testükben megsemmisülnek is, lelkűkkel körüllengjék Szilády Áron fejét és fényesen világítva hirdessék az ő legnagyobb dicsőségét, a gimnázium újjáépítését. Ez neki a legmaradandóbb alkotása. Nagy tudásának, nagy bölcsességének egy részét a sírba vitte magával, amennyiben nem mindent hagyott hátra írásban az utókornak. Mérhetetlen veszteség az is, hogy fenséges imádságai meg nem örökíttettek a jövő teológusainak tanúságára... A tanítványok ezrei és ezrei hirdessék évszázadokon át, hogy a gimnázium telkét ő szerezte meg nagy küzdelmek árán. A legszebb és legalkalmasabb épületet ő emeltette, amiért évtizedeken keresztül szitok és átok volt a jutalma elismerés helyett. Az 1000 holdas Páka puszta haszonélvezetét ő biztosította mindörökre az iskola számára. Mindezen nagy munkájáért a jó Isten áldása legyen lelkének jutalma és tartsa meg őt a Mindenható az utókor hálás emlékezetében.”100 A nyolc évfolyamos gimnázium kiépítése Szilády László erőfeszítéseket tett, hogy az algimnáziumot biztos anyagi alapra helyezze. E célból hozták létre a Páka Alapítványt. Ez azonban az állam által előírt, az algimnáziumokra vonatkozó rendelkezések minimális teljesítésére volt elég. A fenntartást, a tervezett fejlesztéseket csak szerény mértékben fedezte. Más alapítványok létesítésével próbálták a hiányt pótolni, de adományokra is számítottak.101 A négy évfolyamos algimnázium nyilvánossá válását követően, illetve azzal párhuzamosan a tanárok számát is növelték. 1855-1856-ban már hat tanárt alkalmaztak. Gál Lajos majd pedig Gál Endre igazgatók irányításával jól képzett tantestület alakult ki. Polányi István, Bulcsú Károly, Baksay Sándor, Balajthy Dénes, Szuper Lajos, dr. Farkas Imre és Csontó Lajos azok a tanárok, akikre építve megkezdték az iskola fejlesztését. Szilády Lászlónak sikerült az egyháztanácsnál elérnie, hogy folyamatos 44
