Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
régiségtár ennek teremtette meg a feltételeit. Nagy érdeme Szilády Áronnak, hogy a református egyház oktatási intézményei a teljes vallási tolarencia jegyében működtek. Harcostársai, küzdőtársai - elsősorban Gyárfás István és Péter Dénes, mint az egyház főgondnokai - segítették Szilády Áront terveinek valóra váltásában. Szilády és Gyárfás, mindketten akadémikusok. Tudományos ambíciójukat, a kilátásba helyezett fényes karriert is alárendelték egyházuk, városuk érdekeinek. Péter Dénesre is igaz ez, kinek irodalmi tevékenysége került emiatt háttérbe. Az oktatáspolitikai elképzelésekből szükségszerűen a gimnázium ügye kapott elsőbbséget. Szilády Áron törekvéseinek központjában ez állt. A lelkész, műfordító, irodalomtörténész, ország- gyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagságát is kiérdemlő Szilády Áron 1837-ben született Ságváron. Halasi származású édesapja, Szilády László 1848-ban lett Halason lelkész. A család így került vissza a városba. Szilády Áron a gimnázium első hat évfolyamát Halason, az utolsó két évet Nagykőrösön végezte el. 1853 - 57 között teológiát hallgatott Debrecenben. Konstantinápolyi tanulmányút és göttingai egyetemi tanulás után Gödöllőn, Omóravicán és Nagykőrösön volt segédlelkész. 1862-ben került Halasra és egy évi segédlelkészkedés után 1863-ban az egyházközség lelkészévé választották. 1865-ben barátai - Gál Endre, Gyárfás István, Pázsit Antal és mások - biztatására elvállalta az országgyűlési képviselői jelöltséget. Nagy szavazattöbbséggel választották meg Polányi István gimnáziumi tanárral szemben. A mandátumot 1879-ig megtudta tartani. Mint képviselő az 1868. évi népoktatási kidolgozásában, vitáiban mindenkor támogatta Eötvös József és Csengery Antal liberális oktatásügyi elképzeléseit. Annak 43 15. Szilády Áron 1885 körűI
