Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

szeptemberétől dolgozott a református polgári le­ányiskolában. Feltétele­sen alkalmazták, mivel felvidéki származású Csehszlovák állampolgár volt még. 1940-ben vég­legesítették, mikor meg­kapta a magyar állampol­gárságot. 1948-ig, az is­kola megszűnéséig a pol­gári leányiskola tanára volt. Ezt követően a Köz­ponti (Szűts József) Általános Iskolában tanított nyugdíjazásáig magyar nyelvet és irodalmat, illetve történelmet. Hosszú időn át tiszteletbeli elnöke volt a Református Nőszövetségnek. Forrás: Gszelmann Ádám: Református Polgári Le-ányiskola története (kézirat) 1982.219,227. old., Gszelmann Á.: Elemi oktatástörténete Kiskunhalason 1998.168. Papp Mihály. A latin nyelv és a magyar iroda­lom tanára volt. 1872. január 1-től 27 éven át dolgo­zott a Halasi Református Lyceumban. Hosszú időn át segítette az önképzőkör munkáját. Fiából, Papp Lajosból tanárt nevelt, kiváló festő és grafikus rajztanár lett, Kolozsváron vállalt munkát. Papp Mihály 1899. április 1-től nyugdíjas lett. A tisztes­séges életpálya utáni nyugalmat összesen kettő napig élvezte, 1899. április 3-án meghalt. Április 4- én temették el a régi református temetőben. A temetési menet megállt a gimnázium előtt, ahol Báthory Gábor búcsúzott el tőle a tanárok és tanít­ványok nevében. A családnak személyesen nyilvá­nította részvétét Szász Károly, a Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1898-99. Pataky Dezső (Áporka, 1872. május 25. - Kis­kunhalas, 1937. május 1.) református lelkész, tanár és gimnáziumi igazgató. A középiskolát Kun- szentmiklóson, illetve Kiskunhalason végezte el, a teológiát és az egye­temet Bp.-en. 1894-96 között Ráckevén, 1896 - 99-ben Kiskunhalason volt segédlelkész, ezt kö­vetően 1911 -ig gimnázi­umi történelem tanár, utána 1924-ig igazgató, Szilády Áron halála után 1934-ig pedig a református egyházközség lelkésze volt. Állandóan megható odaadással, pedagógu­si áhítattal csüngött szeretett iskoláján, melynek múltját nyomozva, buzgalommal igyekezett felku­tatni a legkisebb rávonatkozó adatait is. Gondos, körültekintő igazgatása alatt az iskola tovább virág­zott és fejlődött, vonzóköre egyre növekedett. Mint igazgató, példás rendtartással, lankadatlan buzga­lommal és kartársi együttérzéssel járt el felelős tisz­tében. Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.215. Pataky Mária. Magyar nyelv és irodalom, tör­ténelem szakos polgári iskolai tanárnő. 1922-ben kezdett el dolgozni a polgári leányiskolában. 1923- ban nevezték ki rendes tanárnak. 1927-ben férjhez ment Molnár Lászlóhoz. Ezzel egyidőben, 1927 szeptemberben fizetés nélküli szabadságra ment, majd 1928. január 1-ével nyugdíjazását kérte. Pata­ky Dezső református lelkész, gimnáziumi igazgató nevelt leánya volt. Forrás: Dr. Gszelmann Refor­mátus Polgári Leányiskola története (kézirat) 1982. 107,186."' Paulovics István dr. (Kiskőrös, 1877 - Kis­kunhalas, 1937. áp. 4.) tudós, művelt tanár, iroda­lomtörténész. A család nehéz körülmények között élt, ezért kezdetben a gyakorlati életpálya felé in­dult. Összevontan végezte el a gimnázium különbö­ző évfolyamait a halasi református gimnáziumban, mégis jelesen érettségizett. Egyetemi tanulmányait Bp.-en, Lipcsében és Jénában végezte, ahol tanári oklevele mellett doktori címet is nyert. Végzés után Selmecbányán az evangélikus gimnáziumban kez­dett dolgozni, s ott működött 1903-1919 között. Tanári munkája mellett élénk tudományos tevé­kenységet is folytatott, de hírlapíróként is jelentős szerepe volt. Több értekezést írt az irodalomtörté­net köreiből. Reviczky Gyuláról monográfiát írt. Száznál több cikke jelent meg az általa szerkesztett Selmecbányái Hírlapban. Pályáját a kényszerű menekülés kettétörte. Az első világháborút követő összeomlás után a megszálló csehek előbb bebör­tönözték, azután kiutasították. 1919 őszén került Kiskunhalasra, a református gimnáziumba. Hat esztendőt töltött ebben az intézményben. 1924-ben nyugdíjba vonult. Utolsó útján a gimnázium kapu­jában búcsúztatták. Az iskola igazgatója beszédé­ben emlékezett arra, hogy „halála nemcsak az is­kola, az egész magyar irodalomtörténet vesztesége is.” Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.215. Pelsőczy Zoltán. Magyar-latin szakos középis­kolai tanár. 1918. június 12-én született Új fehértón. Apja református igazgató tanító volt. Elemi iskolai tanulmányait Újfehértón, a középiskolát Kisvár­dán, a VII-VIII. osztályt Nyíregyházán a Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban végezte el. Egyetemi tanulmányokat Debrecenben, a Tisza Ist­ván Tudományegyetemen folytatott. Tanári szak­299

Next

/
Oldalképek
Tartalom