Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
vizsgáját 1941-ben tette le. Már egyetemi hallgatóként tagja volt a Magyar Népnyelvkutató Intézetnek. Mezősas és Told községekben végzett helyszíni kutatásokat. Egyetemi évei alatt összeállította a debreceni szíjgyártó céh történetét, munkamenetét és műszókincsének szótárát. Ezzel a munkával pályázatot is nyert. Tanári szolgálatát Kiskunhalason 1942. január 1-jén kezdte meg. Segítette a cserkész- csapat munkáját tanári munkája mellett. 1942 szeptemberében tényleges katonai szolgálatra hívták be, ez miatt itteni álláshelyéről lemondott. Igazgatója, Gulyás Sándor szerint „Ez idő alatt hivatását kifogástalan szakértelemmel, példás lelkiismeretességgel töltötte be. Nevelői rátermettsége, szolgálatkészsége miatt tanítványai ragaszkodtak hozzá. Kartársai szerették, elöljárói megbecsülték. Leszerelése után 1943 februárjától Miskolcon tanított. Forrás: Gimnázium iratai 53/1942, 303/1942, 550/1942, 568/1942, 64/1943, 119/1944. sz. Péter Miklós. Kiskunhalason született 1823- ban. A tekintélyes, művelt és gazdag Péter család jó indíttatást adott számára. Gimnáziumi tanulmányait Halason kezdte el, majd Pesten tanult a kegyes tanító rendieknél. A középiskola befejezése után jogot tanult és ügyvéd lett. A diploma megszerzése után birtokán gazdálkodott, majd városi jegyzői és levéltárnoki beosztásban dolgozott. Levéltárosi tisztségéről 1850-ben lemondott. 1851-ben megházasodott, a sikertelen házasságot 1869-ben felbontották. Az 1861. évi országgyűlésen Halas várost képviselte. A Bach-rendszer ellen felkelt egyetemisták egyik vezére lett. 1862-ben hívta meg a református egyház tanárnak a gimnáziumába. Fő tantárgyul a latint választotta, de szívesen tanított irodalmat, földrajzot és számtant is. 1871-72-ben és 1874-76 között a gimnázium igazgatója volt. Az egyháztanács kérésére 1885-86-ban mint könyvtámok segítette Csontó Lajos munkáját. Az egyháztanácsnak hosz- szú időn át tagja, három éven át jegyzője volt. Tanárkodása 24. évében halt meg, pár heti betegség után. Temetésén, 1887. november 3-án jelen volt Szász Károly egyházkerületi püspök és dr. Hómann Ottó tankerületi főigazgató. Szilády Áron és Liptai Imre segédlelkész temették. A tanárok nevében Csontó Lajos mondott búcsúbeszédet, 64 évet élt. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Gimnázium Értesítője 1887-88, Kiskunhalas Almanach 2002. 82-83. Polányi István 1855-1871 között volt a gimnázium tanára. Kiskunhalas város képviselőtestületének is tagja volt 1861-1862-ben. Sikertelenül próbálkozott az országgyűlési képviselő-jelöltséggel, azonban 507:108 arányban alulmaradt Szilády Áronnal szemben az 1865. november 13-án megtartott választáson. Az 1861-62. illetve az 1866 - 67. tanévekben a gimnázium igazgatója volt. 1871- ben elment Halasról, Borsod megyében vállalt tanfelügyelői munkát. 1883. dec. 11-én halt meg. Forrás: Gimnázium Értesítője 1882-83. Bognár Zoltán: Szilády Áron 1987.112. Polgár János 1886. szeptember 14-én született Meszlenben, Vas megye). Tanári diplomáját 1913- ban kapta meg. Természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanár volt. A Julianus barát iskolahálózat szarajevói középiskolájában kezdte el tanári pályáját 1914-ben. Ezekben az iskolákban csak elkötelezett, magyarságukat vállaló tanárok tanítottak, mivel ezen intézmények fő célja a Bosznia - Hercegovina (akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott) területén élő ott dolgozó magyar családok gyermekeinek „megmentése” volt a beolvasztástól. Az első világháború végén, amikor szerbek vonultak be Szarajevóba, az iskolát megszűntették, az ott dolgozó tanároknak menekülniük kellett. Polgár János több ezer pedagógus sorsában, osztozott, kik a területelcsatolások miatt az anyaországba kényszerültek menekülni. Magyarországra menekülése után a vallás- és közoktatásügyi miniszter mint menekült tanárt Kiskunhalasra, a református gimnáziumba osztotta be. Rövid idő után az iskolafenntartó - értékelve a szakértelmét, szorgalmát, eredményes munkáját -, rendes tanárnak nevezte ki. 1919-ben megnősült. Felesége Tittl Henriett, annak első házasságából született Hajnalka nevű leánya és az 1921-ben született Edit lányuk képezte a családot. Több éven keresztül minden természetrajzi (biológia) órát ő tartott meg. Földrajz szakját csak alkalmanként, akkor is csak egy-egy osztályban gyakorolhatta. Ha szükség volt rá, elvállalta a kémia tanítását is. Sokat tett, rengeteget dolgozott az iskoláért. Szinte minden nap reggeltől estig az iskolában tartózkodott. Folyamatos gyűjtőmunkát végzett, szertárát rendezte, előkészítette másnapi 300
