Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
rendbe. Ezzel lényegében legalizálták a testnevelő tanár helyét és szerepét a gimnáziumban. Alkalmazásával a testnevelés tárgy szabályozott és szakmailag is rendezett formába került. Egyike volt hazánk legkiválóbb testnevelő tanárainak. Nemcsak néhány kiválóval, mindenkivel foglalkozott. Óráin a teljes rend és fegyelem, de emellett a jókedv is uralkodott. 1914. aug.-ban feleségül vette Dobó Menyhért volt gimnáziumi tanár leányát, Erzsébetet. Házasságukból három leánygyermekük született. 1915 őszén önként beállt katonának. A boszniai és az olasz fronton harcolt két és fél éven át, több kitüntetést is kiérdemelve. 1920-ban összegyűjtötte azok neveit, akik a halasi gimnáziumba jártak és az első világháborúban hősi halált haltak. 1921. szeptemberében leplezték le emléktáblájukat a gimnázium előcsarnokában. Jelentős szerepe volt abban is, hogy 1928. nov. 3-án megalakult az Öregdiákok Szövetsége. A református egyház presbi-tere, a város választott képviselője is volt. Emlékére „Nagy Kálozi Sándor Sportklub” alakult. Emlékét rendezvény őrzi. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 208-209. Németh Ferenc. Eredeti foglalkozása református lelkész volt. 1806-ban megszűnt az akadémikus rektorok küldése Debrecenből. Ez időtől kezdve a halasi református egyház professzorokat alkalmazott. Feladatuk az iskolák (elemi és középfokú) irányítása, felügyelete volt. Ezt a munkát a középfok egyik osztályának tanítása mellett látta el. Németh Ferenc szervezte meg az egyház elemi iskoláit, az ő professzorsága idején a középiskola négy évfolyamról hat évfolyamra fejlődött. 16 esztendei működés után 1922. októberében profesz- szori állásáról lemondott. Az egyháztanács megköszönte hosszú ideig tartó buzgó, önmagát nem kímélő munkáját. Továbbra is az egyház szolgálatában maradt, az elemi iskolában tanított még néhány éven át. Forrás: Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1806. okt. 11., 1822. okt. 21. Paczolay István (Kiskunhalas, 1906. jan. 6. - Kiskunhalas 1998. júl. 24.) Vallástanár, lelkész. Vallástanár a Szilády Áron Ref. Gimnáziumban 1929—1951-ig, gyülekezeti lelkész 1958-tól. Édesapja Paczolay Győző tanító volt. Tanulmányait a kiskunhalasi Szilády Gimnáziumban, majd a bp.-i Református Teológián végezte. Segédlelkészként Harkányban, Nagykőrösön szolgált, majd 1929- ben a Szilády gimnázium vallástanárává választották. Itt működött 1951-ig. 1951 és 1958 között református hitoktató volt. 1958-tól a halasi református gyülekezet lelkipásztori tisztét töltötte be. A gimnáziumban a vallástanítás mellett sokirányú ifjúsági munkát végzett: vezette a Bethlen Gábor Kört, rendszeresítette a diákok számára az évenként tartott Csendes Napokat, az SDG (Soli Deo Gloria) kollégium vezetője volt, cserkésztisztként részt vett a cserkészmunkában, később ő lett a cserkészcsapat parancsnoka, a Kecskeméti Egyházkerület több ref. gimnáziumában iskolalátogató körlelkész volt. Meghatározó szerepet töltött be a diákokon kívüli ifjúsági szervezet, a KIÉ (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) helyi megszervezésében, melynek elnöke volt annak megszűnéséig. Mint ilyen konferenciákat, nyári táborozásokat, népfőiskolái tanfolyamokat szervezett, kerékpártúrákat vezetett. Részt vett az 1939. évi nemzetközi KIÉ konferencia Halason tartott gyűlésének megszervezésében, 1943-ban a KIÉ háromhetes népfőiskolái tanfolyamának vezetésében, megszervezte az 1944. márciusi népfőiskolái tanfolyamot. 1943^14-ben a Ref. Polgári Leányiskola megbízott igazgatója volt. Iskolán kívüli tisztségei: presbiter, a Ref. Kör alel- nöke, a Diákszövetség Háznagya, a halasi Külmisz- szió Csoport vezetője, a városi Szegényügyi Bizottság, a csipkeházi, a városi Óvodai Bizottság tagja. Városi képviselő, Népművelési Bizottsági tag. 1939-ben házasságot kötött Szinay Erzsébet ref. polg. leányiskolái tanárnővel. Két gyermekük született: Márta és István. 1958-ban a halasi gyülekezet lelkészévé hívták meg, nyugdíjazásáig itt szolgált, de még azon túl is részt vett az egyházi életben, kisegítőként. Lelkészi szolgálatának kiemelkedő része a tanyai istentiszteletek tartása, a halasi tanyavilág 17 települését látogatva, ahová kerékpáron járt ki. Több cikke jelent meg egyházi, ifjúsági, helyi lapokban. Volt tanítványai szerették, öreg koráig tartották vele a kapcsolatot, nemcsak az a mintegy 30 fő, akik a lelkészi pályát választották az ő hatására. Életútját az Istenbe vetett hit és az emberek iránti szeretet jellemezte. 93 éves korában halt meg. Sírja a régi református temetőben található. Cikkei: Mi Utunk, ifj. lap. 1937, okt. 7-10., Magvető c. Délvidéki Ref. Lap 1942. aug. 9-10. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.212. Paczolay Istvánná (Szinay Erzsébet). 1913. szept. 5-én született Diósförgepatony községben, a Felvidéken. A pápai Református Nőnevelő Intézetben végezte el a tanítóképzőt. Polgári iskolai tanári képesítést Szegeden szerzett. Magyar-német-tör- ténelem szakos polgári iskolai tanár volt. 1937 298
