Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
gusztusában a Nagyváradi Gábor Áron Hadapród Iskolában volt tanár, s itt dolgozott 1944 novemberéig. A HM megbízásából a hadapród iskolák számára öt kémia tankönyvet írt. 1944-ben hadműveleti területre vezényelték. 1945 április 2-án esett orosz hadifogságba, s 30 hónap után térhetett csak haza. 1947-ben rövid ideig óraadói munkakört töltött be a Református Szilády Áron Gimnáziumban. Tényleges munkahelyet Kunszentmiklóson, a Református Baksay Sándor Gimnáziumban kapott. Itt nevelőtanári beosztásban is dolgozott 1948. január 1 -je és 1949. augusztus 30-a között. Az államosítás után, 1949 augusztusában saját kérésére a minisztérium Kiskunhalasra helyezte át a Szilády Áron Gimnáziumba. Itt dolgozott megbecsült és elismert tanárként az 1974. augusztus 31-ig, nyugdíjazásáig. 1950. május 6-án kötött házasságot Darányi Krisztinával. Sírja az új református temető 13-as parcellájában van. A honvédelmi miniszter post humus ezredessé léptette elő 1995-ben. Forrás: Bacsó Benőné közlése. Baksay Sándor szentistván baksai (Nagy- peterd, 1832. júl. 28. - Kunszentmiklós, 1915. jún. 15.) Ref. püspök, író, költő, műfordító. A csurgói gimnáziumban tanult. 1847 őszétől Kecskeméten volt bölcsészhallgató. A szabadságharc idején végigprédikálta egész Baranyát, majd 1850-51 - ben Nagytótfaluban akadémikus rektor, majd Kecskeméten segédtanár. 1855-ben fejezte be tanulmányait és Kiskunhalason gimnáziumi tanár lett. Halason nősült, 1857- ben feleségül veszi Hetessy Viktóriát. Miután elvégezte a kecskeméti ref. teológiát, 1858-ban szentelték pappá. 1862-től Érsekcsaládon, 1866-tól Kunszentmiklóson volt lelkész. 1878-tól a sold ref. egyházmegye esperese, 1904-től a dunamelléki ref. egyházkerület püspöke. Az MTA 1884-ben levelező, 1903-ban rendes, 1910-ben tiszteletbeli taggá választotta. 1872-től tagja volt a Kisfaludy Társaságnak. 1908-tól főrendiházi tag. Regényeiben és elbeszéléseiben a kiskunsági kálvinista falu mindennapjait mutatja be. Baranyai és kiskunsági néprajzi megfigyelésekre támaszkodó tanulmányai forrásértékűek. Első elbeszélései: Mihály pap, Modok Péter. Alakjai rendszerint boldog, idilli megelégedésben élnek. Fő müvei: Szederindák (Bp.) 1891), Magyar népszokások. A Jász Kunság (Az Osztrák- Magyar Monarchia írásban és képben VII. Bp., 1891), Gyalogösvény I-II. (Bp., 1896). Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.153. Balajthy Dénes (Munkács, 1827 - Kiskuhalas, 1894. ápr. 26.) gimnáziumi tanár. Munkácson született papi családból. A sárospataki főiskolán tanult, azonban diplomát nem szerezhetett, mert 1848-ban bevonult katonának és a Sándor-huszárok soraiban harcolt. A szabadságharc leverése után menekülnie kellett. Káplánként szeretett volna elhelyezkedni, majd tanítói és nevelői állást kapott Máramarosszi- geten. Innen hívta meg őt 1856-ban a halasi református egyház az elemi iskola igazgatói állására. 1862-ben a helybeli gimnázium tanárává választották meg. Fő feladata az első osztályba kerülök segítése, beszoktatása volt, de a tantárgyak zömét is ő tanította az első osztályban. Két Ízben igazgatói tisztet látott el (1865-66 és 1870-71 években). Magyart, földrajzot, vallást tanított, 1871-72-ben gyorsírást is. A tápintézet - diákok étkeztetése - létrehozásában, működtetésében fontos és vezető szerepet vállalt. Ennek hosszú éveken át felügyelője volt. 1891-től betegeskedett, 1893. jún. 9-én beadta lemondását és nyugalomba vonult. 31 tanéven át működött tanárként. Családot nem alapított. Sírja a régi református temetőben található. Emlékét utca őrzi. Irodalom: Gimn. Értesítő 1893-94., Szalay László: Öreg Szuhay kötetéből a Népdal című elbeszélés (6.old.) Nagy Czirok László: Diákadomák (Zámbó Aurél 1934. 32.) Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.153—154. Balogh László (Tiszaföldvár, 1844-1904.) Egyházi énekvezér, főgimnáziumi ének és zenetanár. Középiskolai tanulmányait Szarvason végezte el. Tanítói oklevelet Nagykőrösön szerzett. Pedagógusi pályáját Szolnokon kezdte, mint nevelő. Innen Szabadszállásra került a református egyház tanítójának. Két év múlva Szekszárdra került orgonistának és kántornak. 1868-1874 között látta el ezt a feladatkört. A kiskunhalasi református egyház 1874-ben választotta meg orgonistának, illetve énekvezémek. Óraadói minőségében 29 évig tanította a halasi református Főgimnáziumban az egyházi és világi éneket és némi zeneelméletet. A gimnázium énekkara vezetésével állandó szereplője volt városi és egyházi rendezvényeknek. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.154-155. Bartek Lajos (Esztergom, 1857 - Kiskunhalas, 1917. aug. 7.) természetrajz- földrajz szakos középiskolai tanár. Esztergomban végezte elemi és középiskolai tanulmányait. A kegyesrendi tanító rend tagjaként szerzett tanári oklevelet Bp.-en, a tudományegyetemen. 1882-ben Kecskeméten kezdte tanári pályáját, majd Vác és ismét Kecskemét voltak működésének állomásai. 1908-ban kilépett a 281
