Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
tóttá a három nevelő, szerény tárgyi feltételek között. 1823 januárjában az egyháztanács a korábban szokásban lévő marasztalás gyakorlatát eltörölte. Addig minden évben január első napjaiban az egyház tanítóinak, kántorainak meg kellett j elenniök az egyházi gyűlésen, s ott megkérdezték őket, hogy van-e kedvük továbbra is hivatalukban maradni? Amennyiben válaszuk igen volt, „továbbra is megmarasztaltattak”. Ezt követően a tanítóknak esetleges távozási szándékukat minden év januárjában be kellett jelenteniük írásban, de csak az egyházi év végén, Szent György napján távozhattak el.39 Az új szervezeti rend kialakítása a tanulók létszámának emelkedését eredményezte. 1815 őszén a rektor professzor tanította a rethorika és poethika osztályaiba járó 13 tanulót. A 7 syntaxistát és a 14 grammatistát a második professzor (corrector) tanította. A conjugisták és declinisták összesen 46-an voltak, őket a második corrector tanította. A 80 gimnazista közül 16-an más városból, illetve távolabbi megyékből jöttek. A nemzeti iskola felső osztályában 62, a középsőben 110, az alsóban 113 gyermek kezdte meg a tanévet november 1 -jén. Összesen tehát a református egyház 365 fiúgyermek tanulásáról gondoskodott.40 A kisebb és nagyobb leányosztályok létszámát illetően adat sajnos nincs. A gimnáziumban a vizsgákat mindig sokan látogatták. 1824 áprilisában a szülőkön és az egyházközség képviselőin kívül jelen voltak az egyházmegye, az egyházkerület kiküldöttei, de megjelent a Jászkun Kerület alkapitánya, jegyzője és egy es- küdtje is.41 Az iskolaépületek korszerűtlenek voltak. Nem tanítás céljaira épült a tantermek többsége. A tanulók elhelyezése, főleg a nemzeti iskolában nehéz helyzet elé állította a tanítókat. A zsúfoltság, a szemléltető eszközök hiánya, a felszerelés korszerűtlensége a munka színvonalát rontotta. Az egyháztanács jól látta a gondokat, és próbált segíteni is a bajokon. „A nagyobb leányok iskolájának kicsisége és rossz állapota tekintetében a célnak nem felel meg. Gond az is, hogy a város alsó részén lakók feljárása különösen ősszel és télen nagyon nehéz. Ezért ahol most a nagyobb lányok iskolája van építtessen egy új, két classzisokat magába foglaló épület. Ezen kívül az alsó városrészen lakó gyermekek számára azok könnyebbsége és alkalmatosabb taníttatására nézve néhai Kis Baranyai Jánostól szerzett fundusra építtessen egy kisebb leányiskola. A férfi gyermekek iskolájának rendbetételére is szükség van.”42 Amikor konkrét döntésre került sor a leányiskolával kapcsolatban, több javaslat is elhangzott, de végül a korábbi leányiskola telke mellett döntöttek oly módon, hogy mellé két lakás építését is szükségesnek talál12. A református egyház lebontott iskolaépületének helye 24
