Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
ták. Az iskola és a lakások fel is épültek 1824-re, a mai Szász Károly utca és a Hősök tere sarkán, az 1745-ben épült régi, iskolának használt épület helyén. A nemzeti iskola fiúosztályait a templommal szemben álló, egyházi tulajdonban levő épületben kialakított termekben helyezték el. Az 1752-ben felépült házat többször felújították, átalakították. Az 1960-as években lebontották. Ma Szilády Áron szobra áll a valamikori fiúiskola helyén. Szakértők véleményére is alapozva az egyháztanács 1827-ben megállapította, hogy a „férfi gyermekek épületének roskadtsága miatt” új iskolaépületet kell emelni. Emeletes iskola építését tervezték, mely nemcsak a gimnáziumba járó, hanem a nemzeti iskolába beírt fiúk oktatását is lehetővé tenné. Ez az épület a gimnázium további fejlesztésének is teret nyitna. Fischer Ferenc kecskeméti kőműves be is mutatta az építendő emeletes iskola tervét, melyet a református templom mellett, a meglévő épület helyén kívántak felépíteni 18 öl hosszúságban (Szilády Áron u. 2.). A tervek bemutatását követően az egyháztanács 100000 tégla égetését és 100 öl terméskő vágatását rendelte el. Mivel önerőből az egyház ekkora építést vállalni nem tudott, a Jászkun Kerület kölcsönét szerették volna megkapni „hasonlóan a helybeli katolikus eklézsiának nyújtott formában kapjon a református eklézsia is az insurrectionális cassából apródonként 500 forintokat kamat nélküli kölcsön formájában.”43 A terv azért nem valósult meg, mert a felsőbb egyházi hatóságok nem támogatták a halasiak terveit, semmilyen anyagi juttatást nem ígértek, mivel a kecskeméti iskola fejlesztését fontosabbnak tartották.44 Az egyházkerületen belül vita folyt arról, hol épüljön főiskola. Kecskemét és Nagykőrös vetélkedett. Minden egyházközség véleményét kikérték. Halas Kecskemét mellett szavazott. Az egyházkerület többsége is a kecskeméti főiskola megépítését támogatta. A helybeli egyháztanács az építkezéshez évi 1000 ezüstöt ajánlott fel. A támogatást nyolc éven át el is küldték. 1841- ben úgy döntöttek, hogy a kecskeméti iskolát pénzzel tovább nem támogatják. Szeretnének segítséget adni, de a nehéz gazdasági helyzet miatt ez nem áll módjukban. Felajánlják, hogy terményekkel búzával, káposztával, répával, krumplival segítik az intézményt.45 Miután eldőlt, hogy nem épülhet fel az új emeletes iskolaépület, az egyháztanács úgy döntött, hogy a meglevő iskolaépületet újíttatja fel. Úgy vélték, hogy elég a tetőt kijavítani, a falak csak kisebb javításra szorulnak.46 A munkákat 1830 májusában meg is kezdték. Kiderült, hogy az épület nagyobb javításra szorul, ezért a vályogfalakat téglára cserélték, új ablakokat, ajtókat készíttettek, a tantermek elé üvegezett folyosó is épült. Ezzel a felújítással az 1800-as évek közepén az épület azt az arculatot, külső megjelenési formát kapta meg, amely még ma is látható. Azóta az épületen kisebb felújítás, karbantartás és toldás történt csak. Ez az épület adott otthont továbbra is a hat, majd pedig a nyolcosztályos gimnáziumnak 1892-ig.47 25
