Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
vitákat - mindent megtett azért, hogy iskolaügyben helyreálljon a békesség a városban. A református egyház rendelkezésére álló kárpótlási keretösszegből 300 millió forintot juttatott a városnak egy önkormányzati gimnázium felépítése és indítása céljából. Lényegében ezzel eldőlt az, hogy két gimnáziuma lesz a városnak. A döntés a felhalmozódott fe195. Tanévzáró ünnepély a református templomban, igét hirdet Bödecs Pál lelkész, főigazgató szükséget is csökkentette. Mindkét intézmény önállóan és biztos alapokon kezdhette meg jövőbeni munkáját. 1993 szeptemberében a Kiskunhalasi Református Szilády Áron Gimnázium 45 évi szünet után újból megkezdhette az oktatónevelőmunkáját a tulajdonába visszakerült, de még egy ideig közösen használt épületben. „Azt pedig mindannyian átéltük, hogy milyen nehezen, mennyi emberi, erkölcsi és anyagi veszteség árán sikerült visszakapni ezt. Kevesen hitték, hogy ez sikerülhet. Emlékezzünk köszönettel dr. Hegedűs Lóránt püspök úr támogatására, aki mindennél fontosabbnak tartotta, hogy a »négy orcájú« Szilády Áron gimnáziuma újra a református iskolarendszer déli végvára legyen.” - írta az 1993-1995 évekről kiadott évkönyv beköszöntőjében Bödecs Pál lelkész, megbízott igazgató. A presbitérium 1993 nyarán jóváhagyta az újrainduló Református Szilády Áron Gimnázium alapító okiratát. Ez rögzítette, hogy az iskola beiskolázási területe az egész országra kiterjed. Fenntartója a Kiskunhalasi Egyházközség Presbitériuma, mely az 196. Tanévnyitó ünnepély 1995 szeptemberében, Bödecs Pál lelkész-igazgató megnyitja a tanévet 235
