Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
intézménynek részben önálló költségvetési-gazdálkodási lehetőséget biztosított. Alaptevékenységül az iskoláskorúak gimnáziumi oktatását, a diáksport szervezését, a tanulók étkeztetését és a munkahelyi vendéglátást határozta meg. Rögzítették azt is, hogy a gimnázium hat és négy évfolyammal működhet a 600 főt befogadni képes épületben. Az alapító okirat a célokat és feladatokat az alábbiak szerint határozta meg: Az intézmény célja és feladata, hogy tanulóit a Református Egyház hitelveinek és hagyományainak szellemében nevelje. Fontos feladata, hogy művelt, szilárd jellemű, egyházukat, hazájukat, nemzetüket, családjukat szerető, az egyetemes emberi értékeket tisztelő, hűséges, áldozatkész, hivatásuk betöltésére alaposan felkészült, alkotó emberekké nevelje az itt tanulni vágyókat. A református tanulók váljanak egyházuk hitvalló tagjává. A nem református tanulók saját felekezetűk és a református egyház értékeit egyaránt becsüljék496 A célkitűzéseket az első Évkönyv bevezetésében Bödecs Pál lelkész-igazgató így summázta: „Ennek az iskolának a sorsa kezdettől fogva az, hogy minden ellenkező szándék és hatalom ellenére a másokat befogadó, töretlen, az önfeláldozó szeretet, az Istent kereső értelem és a hozzá ragaszkodó hit egyházának iskolája legyen.” Az alapító okirat alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Református Szilády Áron Gimnáziumot nyilvántartásba vette és kiadta 5774-2/1993. szám alatt annak Működési Engedélyét. Ezt követően létrejött a közoktatási megállapodás a Dunamelléki Református Egyházkerület, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium között, melynek révén a gimnázium jogosulttá vált az állami költségvetési támogatás, az úgynevezett „normatíva” igénybevételére. Az első tanévben két osztállyal kezdték meg az oktatás és nevelés munkáját. Az induló osztályokat Magyar Lajosné és Bognár Ágnes vezették. Önálló tantestülete még nem volt az egyházi gimnáziumnak. Köszönettel elfogadta az önkormányzati gimnázium igazgatójának és tantestületének önzetlen segítségét, kik a tantárgyak tanításának döntő részét elvállalták. A második tanévben, 1994-1995-ben kezdődhetett meg a tantestület szervezése, de még mindig számíthattak az önkormányzati gimnáziumból jött óraadó tanárokra az öt tanulócsoport színvonalas oktatásában. 1995 nyarára elkészült és át is adták használatra az önkormányzati Bibó István Gimnázium új épületét a Szász Károly utcában. így az 1995-1996. tanévet, mindkét gimnázium saját épületében kezdhette meg. 197. 1993-ban Óbányán, a gólyatáborban meglátogatta a gimnázium első tanulóit dr. Hegedűs Lóránt, az egyházkerület püspöke 236
