Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
magyarra fordítva. Közülük Oszterváld és Hübner könyveit a protestáns iskolákban is használták. A halasi egyháztanács is vásárolt ezekből a könyvekből, melyek kérdésfelelet formájában újszövetségi történeteket dolgoztak fel.23 Ezek mellett az ugyancsak sok kiadást megért és 1820-ig használt, úgynevezett Debreceni ábécéskönyv és az 1805-ben kiadott „Magyar Ábécé a fiúgyermekek számára” segítette a halasi tanítók munkáját. Ezek a tankönyvek már magatartási szabályokat, imákat, énekeket, parancsolatokat is tartalmaztak, verses formában.24 A századfordulón a református egyház iskoláiban engedélyezték, ennek eredményeképpen a helyi iskolában is használni kezdték, Losonczi István „Hármas Kis Tükör” című tankönyvét, mely több évtizeden át a népoktatás egyik legjelentősebb taneszköze volt.25 A 18. század utolsó éveiben, de főleg az 1806. évi II. Ratio Educationist követően több olyan népiskola alakult, melyben a tanítás magyar nyelven történt. A nemzeti iskolának nevezett népoktatási forma négyéves képzési idejével növelte azok körét, kik alapműveltséghez juthattak.26 Kiskunhalason a Református Egyháztanács 1813-ban szervezte meg az oktatásnak ezt a formáját. A nemzeti iskola városunkban is azon fiúk számára teremtett tanulási lehetőséget, kik nem kívántak a négyéves latin középiskolában tanulni az alapképzés után. A négy év tananyagát három évre osztották el, eltérve az országos gyakorlattól.27 E szervezeti változás nem szüntette meg a latin iskolai tanulmányokat előkészítő két évfolyamos oktatást, azt még néhány évig működtették, s ott továbbra is Debrecenből kért praeceptorok tanítottak. 1822-ben szüntette meg az egyháztanács az alapképzésnek ezt a formáját. A nemzeti iskola fiú osztályait kezdetben sexták, septimák és nagyobbak, vagy alsó, középső, felső osztálynak nevezték. Az egyháztanács 1817-ben úgy rendelkezett, hogy a „férfi” nemzeti iskolába „négy állandó alkalmatos tudo- mányú, érett idejű és jó erkölcsű tanítók beállíttassanak.” 1818-tól a leányok két osztályának vezetésére is tanítókat alkalmaztak.28 A nemzeti iskola megszervezése nemcsak szervezeti, de tartalmi téren is jelentős előrelépéstjelentett. A tanítás módja és a tanítandó anyag is változott, még ha ez a változás nem is következett be gyorsan. Korábban az alkalmazott módszer tekintetében az volt a mérvadó, ahonnan a tanító jött. A Debreceni Kollégium készítette fel a leendő praeceptorokat. „A tanítók kötelességei, a tanítani valók, ezeknek rendi és módja” című könyvecskében le is írták a legfontosabb tudnivalókat 1795-ben, majd ezt újra kiadták VAiM AZ ÉNEK ELEMEI KÉRDÉS®- S FKMvLKTtiKBKN. AZ El,KM 1 TANODÁK' S MINDEN KEZDŐ HASZNÁLATÁRAtä-'rt/S- pV-t (1 ZSASSKOVSZKY FERENCZ És ENDRE. Nyolcadik Mvlíflt kiadás. • 5', EGER. K. rovAvare az uüms 'ÉWKZ’urfnwm xQxx-vsvaxplm. _______ 10. Énekkönyv. Eger, 1879 21
