Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
némi változtatással 1812-ben. A Dunamelléki Egyházkerület 1801-ben adott ki tájékoztatót a tanítás módj a tekintetében.29 Ä II. Ratio Educationis szakmai pedagógiai téren hatást gyakorolt a református iskolákra is. A századfordulón már szép számmal működtek az úgynevezett normaiskolák, melyekhez kapcsolódva tanítóképzés is folyt. A normaiskolákban az akkor legkorszerűbbnek tartott módszert, tananyagot, taneszközt tudták bemutatni a 3-4 hónapos képzés keretében a tanítóknak. Kidolgozták a tanítás normarendszerének legfontosabb elveit, melynek lényege az osztállyal való foglalkozás előtérbe kerülése, a közös, együttes munkavégzés minden tanuló bevonásával. Az osztrák Felbiger által kidolgozott módszer a normaiskolák által gyorsan terjedt.30 A református iskolákban csak a nemzeti iskolák létrejöttével kezdett elterjedni az egyházi tanítóképzéssel párhuzamosan az új tanítási rend. A halasi iskolában az 1820-as évektől alkalmazták. A tartalmi munka színvonalát az egyház anyagi lehetőségei korlátozták. A lányosztályokat a parókia melletti romos épületben tudták csak elhelyezni. A nemzeti iskola három fiúosztályát a templommal szemben lévő egyházi tulajdonú épületben kialakított termekben helyezték el. 1815-ben rendezték a nemzeti iskola tanítóinak járandóságait. Egy esztendőre 150 forintot, 40 véka búzát, kvártélyt, vagy kvártélypénzt, 3 öl fát a várostól és 140 kéve nádat kaptak. A tanulók a nemzeti iskolában is fizettek tandíjat, ez 30 forint volt évenként.31 Az iskolaév kezdete 1816-ig megegyezett az egyházi évvel. Április 24-én, Szent György napján kezdődött a tanítás. Ettől kezdve áttértek az őszi tanévkezdésre, s Mindenszentekkor nyílt meg az iskola. Félévkor és a tanév végén vizsgákat tartottak. Az első félévi vizsgák virágvasámapon, nagypénteken, illetve húsvét utáni kedden voltak az iskola tantermeiben. Az év végi vizsgákat a templomban tartották szeptember első két hetében.32 Tanítási szünet volt április első hete, a nagy ünnepek (húsvét, pünkösd, karácsony) hetei. Nagyobb szünetet szeptember 15-től november 1-ig tartottak. A tanítást általában 8 órakor kezdték meg. 11 órakor a gyerekek hazamentek ebédelni. Délután 13 órakor folytatták a munkát 16 óráig. Nyári kánikulai napokon már reggel 7-kor kezdtek s tanítottak 10-ig, délután pedig 15-17 óra között. Csütörtöki napon nem voltak iskolai foglalkozások. Helyette vasárnap hittanórák, egyéb gyermekfoglalkozások és istentisztelet volt kötelező jelleggel.33 Szerkezeti, szervezeti, tartalmi változások Az egyháztanács a 19. század első évtizedeiben jelentős szervezeti változásokat vezetett be iskoláiban. Az átszervezés lényegében szervezeti, de korszerűsítési célokat is szolgált. A háborús évek, a rossz termések miatt az egyház anyagi helyzete megrendült. Ennek ellenére létrehozták a nemzeti iskolát, 1814-18 között bővítették a templomot és tornyot építettek rá. A nevelőket csak nagy nehézségek árán tudták fizetni. Pénz híján nem tudtak bentlakó (alumnus) diákokat fogadni, a középiskola tervezett fejlesztése is a későbbi évekre maradt.34 Az 1806-ban kiadott császári tanügyi rendelet, a II. Ratio Educationis a protestánsokra nem vonatkozott, mivel iskolaügyben autonómiá22
