Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Nemzeti iskola Az 1790-91. évi országgyűlés elfogadta a protestánsok szabad vallásgyakorlását biztosító törvényt. Ez számukra tanügyi autonómiát is biztosított. Jogot nyertek arra is, hogy meghatározzák a tanítás módját, szabályait, rendjét is saját iskoláikban. Lényegében ezek ügyeibe az állam nem avatkozhatott bele. Összességében ez a korábbiakhoz képest tágabb teret nyitott a protestáns egyházak számára, ugyanakkor gátolta az egységes iskolarendszer és népoktatás eszméjének kialakulását, melyet a Ratio Educationis indított el a katolikus iskolarendszerben.18 A nemzeti nevelés elveinek kidolgozása is megkezdődött az 1790 - 91. évi országgyűlés határozatai alapján. Az életre hívott Művelődési Bizottság törvény előkészítő munkája révén el kívánta érni, hogy az országban minden gyereket, legyen az bármilyen vallású, azonos célokkal intézményes nevelésben részesítsenek. Lényegében tehát egységes népiskolai rendszert kívántak létrehozni, mely a közoktatás alapját képezi, kimondva, hogy az iskolának nyitva kell lenni minden gyerek előtt, ezért a népoktatást ingyenessé kell tenni. Nemzeti nevelést kell adni a gyermekeknek, melynek része a vallási türelem is.19 Noha az 1806-ban kiadott II. Ratio Educationis a protestáns egyházakra nézve nem volt kötelező, ösztönzőleg hatott rájuk. Már a tanügyi rendelet megalkotása előtt megjelent a Dunamelléki Egyházkerület útmutatója „Tanítás módja” címmel, mely a református egyház népiskoláiban lehetővé tett bizonyos tartalmi, szervezeti változásokat is.20 JOH. AMOS COMENU ORBIS SENSUA LIUM PICTUS QU ADRILINGlUS. Hc% «&: Omnium fundamental!um, in mundo rcrutn, & in vitä aéh’onunj, Ttäura fS Nomendatura LATINA, GERMANICA, HU.S'GARICA, Ar BOHEMICA. CunaThulorura juxuaiq; VooahuJorutn tndico» Sit? jtäüffw? in Vier ®pratfen. Sbti if: 2UUt Mméimfkn rcd;=2hngt/ unüSLáseem Ti mi ás cm gen/ my «tri* ®aiityi; e»0rtf*itaiiSW4*L Í3< ‘SBJStlJ. ©arnpt einen &;tUanbW&:tct:}tr3ißtv. A’ Látható Világ négyféle nyelven. Mináci. ■Seeekaßi^t ez világon lévő dolgoknak és ez éleiben véó &c lek ed eteknek ésDeák, Német, Magyar ésT ó r, m cg- n evezéíe, a’ fe Uyál való kífokzsak él Euiajieíiyf @«éc ©nöúctilm». «tmtcaanr a altwrrafm mftu pMfícvinv. 5 3r,a-tní?ytn, gmtncxrsTn » pitesrrrm EfatBtíTku'JstB' ' gimiwtesnr *.&oxb?ífíuíúw' Regiftret" —_______ _____________________ Lmisoiovi.*, Jvpis Samuuis Anno isSf. Vili. Terra. gitt ÉBtde. A’ Főid. gerne. ité* jjr.-. *kí me«"*, * *' í j esiíf tfr'Crdfttliírjfeafetitr/* I itfjrtírH íj3«rt/ ? rte tffdWr/ í 5BÍ1W. í A- JW ßlSt nácik sr.sf.ií íq-jdi t mityvVljet, d í: !.cmc:kíácí i/tlrtíA j riyííiíí í^íííj gfau í |cíe$dy(tfl!'<íúO* flirty/ 2. poibwetfjene pa&it*ry/.5f Dupítí gefíth«/ 4 rawní pdc/ 5 Ttrr1 6. Comenius: Orbis Pictus című tankönyvének címlapja. Lőcse, 1685 7. Tz Orte Pictus egyik oldala 19
