Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
feS' r■ j. f Éj""j pl ÉpÉ»» 1 133. Érettségizettek és a tanári kar 1939-ben. Balról: Kacziba József római katolikus hitoktató, Tóth Béla, Táczi Szabó Győző, Asztalos Andor, Sütő József, Jónás Márton, Gulyás Sándor igazgató, Babay Béla, Jerémiás Lajos, Paczolay István, Zsadon László, Varga Jenő, Szende Ernő evangélikus lelkész tette a tankönyveket, s tett ajánlást a miniszternek az engedélyezésre vagy elutasításra. Az ajánlott tankönyvekből minden tanév végén a tantestület választotta ki a következő évben használandó könyveket. Ehhez hivatalos tankönyvjegyzék állt rendelkezésükre.369 A gimnázium tanárai közül Jónás Márton írt országosan is elismert és használatba vett mennyiségtan tankönyveket. 1935-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium új tanterveket léptetett életbe. Ennek értelmében és következtében a halasi gimnáziumban is folyamatosan megszűnt a reálgimnáziumi képzési forma, s felmenő rendszerben a gimnáziumi tanterv bevezetését kezdték meg. Ezzel egyidőben az iskola Református Szilády Áron Gimnázium nevet vette fel. Ezzel az változással a halasi gimnázium megkezdte a visszatérést a „mindenirányú humanisztikus” képzési formákhoz.370 A változó célokhoz, a korszerűsödő tartalomhoz igazodott a tanárok képzése. Az 1924. évi XVII.. törvény a középiskolai tanárok felkészítésének, tanulmányainak reformját tartalmazta. Előírta az egyetemek melletti tanárképző intézetek szabályzatának, a tanárképzés rendjének, a gyakorlóiskolák működésének korszerűsítését. Ezt 1927-ben módosították és a képzés és képesítés új rendjét alakították ki. A tanári szakon a tanárjelölteknek a negyedik félév után alapvizsgát kellett tenni. A nyolcadik félév 171
