Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
134. Gulyás Sándor igazgató és Zsadon László osztályfőnök tanítványaikkal 1940-ben lezárása előtt szakvizsgára kötelezték. Ezt követően egy tanéven át tartó gyakorló év következett. Ennek letelte után pedagógusi vizsgára bocsátották. Ennek letétele után kapta meg tanári oklevelét. Ez a képzési forma fennmaradt 1949-ig.371 Az iskolai munka hatékonyságát voltak hivatva szolgálni a „módszeres értekezletek” is. A tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezleten túlmenően tanévenként három, négy alkalommal tartott a tantestület értekezleteket, melyeken konkrét oktatási, nevelési, elméleti pedagógiai kérdések szerepeltek napirenden. Ez lényegében a tanárok továbbképzésének céljait is szolgálta. A tanítási óra hatékonyságának növelése, a tanári munka tudatosabbá tétele céljából a vallás- és közoktatási miniszter 1936-ban elrendelte, kötelezővé tette, hogy a tanároknak minden tanítási órára történő felkészülésekor óravázlatot is kell készíteni. Az iskolát minden tanévben meglátogatta a királyi tanfelügyelő vagy annak megbízottja, illetve a Dunamelléki Egyházkerület tanügyi előadója. Minden tanárt meglátogattak tanítási órán, értékelték az iskolában folyó oktató-nevelőmunka szintjét, az iskola rendjét. Ezen látogatások, valamint az igazgató tapasztalatai képezték az alapját a tanárok három évenkénti szakmai, pedagógiai, magatartási, közéleti, magánéleti minősítésének. A kiskunhalasi Református Szilády Reálgimnázium, majd Szilády Áron Gimnázium a két világháború között egyre javuló feltételek mellett, 15 felkészült tanár munkájának eredményeként jó színvonalú, eredményes oktató-nevelőmunkát végzett. Az eredmények elérésében kiemelkedő szervező, irányító munkájukkal jelentős szerep j ütött Pataky Dezső, Kristóf József és Gulyás Sándor igazgatóknak. 172
