Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

I MAGYAR . MEGYÉK

128. A Református Egyházközség naptára, 1931

129. Segédkönyv a történelem és földrajz tanításához, 1930-as évek vége

hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett munkásai a magyar közéletnek és etikus világnézetű polgárai az államnak.”350

A célok konkrét megfogalmazása „Tantervben” történt az egyes tantárgyakra lebontva. A tantervhez részletes „Utasítás” kapcsolódott, mely a tanár számára pontos eligazítást adott az értékelésre és osztályozásra is.

Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a tanulók értékelésének szóbeli és írásbeli formája helyes arányban legyen. Évente 6 írásbeli (úgynevezett benti) dolgozatot kellett késziteni magyarból, matematikából illetve idegen nyelvből. A magyar dolgozatok témáit a tantestület hagyta jóvá tanévenként. Minden tárgyból megkövetelték a megfelelő számú szóbeli feleletet. Ez félévente legalább öt-hat érdemjegyet jelentett. Szinte nem fordulhatott elő, hogy az óra elején 3-5, esetenként több tanuló nem adott volna számot felkészültségéről. Tanév elején minden tanulóval, szülővel tisztázták, hogy a gimnázium tananyagának elsajátításához naponta négy óra önálló tanulás kell. Szülői értekezletek gyakori témája volt az önálló otthoni tanulás módja. Ehhez kellett a tanulónak a napirendjét igazítani, de ezt célozta az iskola házirendje is.

Ez a szigorú követelménytámasztás azt eredményezte, hogy a tanulók egy jelentős része kimaradt, kibukott. Az év végi tanulmányi eredményeket tekintve az elégtelen tanulmányi átlagot felmutatók száma mindig meghaladta a kitűnő, illetve jeles tanulókét. A diákok több mint a fele elégséges érdemjegyet kapott.

163