Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

HÁBORÚ ES FORRADALMAK

Az első világháború a város lakóitól súlyos vér- és anyagi áldozatot követelt. Az általános mozgósításkor 2000 katonát hívtak be, hadimunkára 600 népfelkelőt indítottak. A hadbavonultak száma 1916-ban már elérte a 6000 főt. Ez a férfiak több mint 50%-át jelentette, mivel a fiúgyermekeket is beszámítva 10504 volt a férfiak száma. A háború az iskolai életre, annak mindennapi tevékenységére is kihatással volt.

Gróf Andrássy Gyula „A háború és a társadalom” című előadásában már a háború indulásakor megfogalmazta azokat a nehézségeket, várható gondokat, melyekkel mindenkinek számolnia kell: „A jelenleg folyó háború borzalmasabb minden eddigi harcnál. Nemcsak a hadseregek mérkőznek, hanem egész nemzetek, azok összes erkölcsi és anyagi ereje, s ebben mindenkinek részt kell vennie. Mindenkinek tetteit az eszmények nagyságához kell szabnia. A nemzet létéért, becsületéért folyik a harc. Gondosan és tudatosan kell ápolnunk a közszellemet, óvakodni kell az elcsüggedéstől, a pesszimizmus elterjedésétől. El kell felejteni mindazt, ami a magyart a magyartól elválasztja. Politikai vagy vallási különbség nélkül mindenki együtt dolgozzék. Gyűlölet és bizalmatlanság némuljon el a kötelesség parancsa mellett. Kell, hogy mindenki áldozatot hozzon, ezért gyűjtések is kellenek. Az áldozatvállalást azonban nem lehet csak jószívűségre alapozni. Külön adók is kellenek. A társadalom pénzen kívül munkával is tartozik. Két alapvető igazságot kell megjegyezni mindenkinek: Magyarország legvitáli- sabb érdekét veszélyezteti a mai harc. E veszély elkerülésében mindenkinek jut szerep.”280

A pedagógia céljai közt is egyre inkább helyet kapott a háború. „A hazaszeretetnek a nevelésben előtérbe kell kerülnie. A hazáért áldozatot kell hozni kicsinek és nagynak. A luxusról mindenkinek le kell mondania. Munkára kell nevelnünk. Magunk készítsünk mindent magunknak. Harcot kell indítani az önzés, a közösség ellen. Adni, segíteni, másokért élni. Ez legyen a legfőbb pedagógiai feladat.”281

Dr. Vásony Lajos „Háború és iskola” címmel írt cikkében a háborúnak az iskolában értékesíthető tanulságait foglalta összes egyben a feladatokat is meghatározta: Fejlessze az iskola a tanulók lelkét és testét arányosan, azonban a testnevelés ne legyen katonai jellegű. Ápolja a hazaszeretetet, harcoljon a nemzetköziség minden eszméje ellen. Fejlessze a magyar nyelvet, a nemzeti érzést nemzetiségeink között is. Törekedjék az erkölcsi újjászületésre, agitáljon a közélet tisztasága mellett. Segítse megindítani a gazdasági újjászületést, fejlessze a többtermelés módjait.282

A háború Kiskunhalas város lakóira is súlyos terheket rótt. Már 1914-ben megkezdődött a gabona rekvirálása. A fehér kenyér sütését megszüntették.283 1915-ben két