Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

alkalommal jegyeztek hadikölcsönt 968000 illetve 1657000 korona összegben. A kor­mány a termést zár alá helyezte. A hadikölcsön összege 1916-ban már 2500000 korona volt.284 A református egyháztanács is jegyzett hadikölcsönt 1916-ban 74000 korona összegben. Ehhez iskoláinak alapítványi jövedelmeinek egy részét is igénybe kel­lett venni, s ez az ellátás színvonalának csökkentését eredményezte. 1916. július 2-án a katonai parancsnokság utasítására 3 harangot elvittek a református templom tornyából.28" Szilády Áron az egyháztanács gyűlésén így fogalmazott: „A háború rettenetes pusztításai még fel sem mérhetők. Az egyház, ha múltjához hű akar lenni, akkor misszi­ója a tettekben való cselekvés, az özvegyek, árvák gyámolítása kell, hogy legyen. Nem anyagi segítség, hanem szellemi segítség kell elsősorban.”286 A tanulók saját családjaik sorsán keresztül tapasztalták a fokozódó nehézsége­ket. Többségük apja vagy testvére fronton harcolt, így a segítés minden módja családi ügy is lett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratban hívta fel a figyelmet a fronton harcoló katonák segítésére. Ennek hatására is, de iskolai kezdeményezésre is gyűjtések indultak. Szederlevelet gyűjtöttek tea pótlására. Dohány, cigaretta, pipa, zsebkendő, fehérnemű, kapca, hósapka, szalonna, térdvédő, csuklóvédő, hasmelegítő, cukor került azokba a csomagokba, melyeket a gimnazisták gyűjtöttek össze, s küldtek a fronton harcolóknak 1914 karácsonyára. A későbbiekben képeslapot árultak, az elesett hősök sírjait gondozták, a gazdagabb családok segítették a hadiárvák nyaraltatását, emlékbé­lyeget árultak és további gyűjtéseket is szereztek.287 A tanév rendjét is a háborús viszonyokhoz kellett alkalmazni. Az 1916-17. tané­vet október elején kezdték, de már május 26-án be is fejezték, hogy a fiútanulók segíteni tudjanak a mezőgazdasági munkákban. A háborús céloknak megfelelően az ünnepsé­gek száma is szaporodott. A szokásos ünnepségen kívül gyászünnepélyt tartottak Ferenc József halálakor. Megemlékeztek IV. Károly koronázásáról. Miniszteri rendelet alapján Kárpát ünnepélyt rendeztek, melyet gyűjtéssel kapcsoltak össze a Kárpátokban hazánk védelmében elpusztult falvak javára.288 A háborús viszonyok, a nehezedő életkörülmények miatt jelentős mértékben csök­kent a tanulók száma. Magántanulókkal együtt 1916-17-ben a gimnáziumnak 279 tanulója volt. Feltűnő, de érthető módon megnőtt a magántanulók száma. 1916-17-ben 39, 1917-18-ban 46, 1918-19-ben 45 tanuló választotta a tanulásnak ezt a módját.287 A csökkenést a délvidéki tanulók elmaradása is magyarázza. Már az 1916-17. tanévben kényszerű intézkedések bevezetésére is sor került. Az 1916-17. tanév végéig a tanulók közül már 70-en teljesítettek katonai szolgálatot. Rendes érettségi vizsgálat nem volt. Az 1899-ben születettek és érettségi előtt álló tanu­lók kivétel nélkül alkalmasak lettek katonai szolgálatra. Bevonulásuk előtt tízen úgyne­vezett hadi érettségi vizsgát tettek már 1917 januárjában. A hetedik osztályba járó, de túlkoros, 1899-ben született 6 tanuló tett tanfolyam után érettségi vizsgát 1917 márciusában.2711 A tanárok közül is többen katonai szolgálatra vonultak be. Fülöp Sándor,' Nagykálozi-Sándor, Tóth Kálmán három tanéven át katonáskodtak. 1917-ben Szalay Károly is megkapta behívóját. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom