Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)

portréi is szerepet játszottak a Bilcz-arckép tiszta finom körvonalának kialakításában. A Lepage-portrén Sarah Bernhardt egy Orfeusz szobrocskát tart a kezében, arra függeszti tekintetét. Bilcz Irén ellenben határozottan maga elé néz, az egyik kezében legyezőt fog, a másik egy festményen (?) nyugszik. Thorma különleges figyelmet fordított a háttér kidolgozására; az aranyozott foltok vibrálása mintegy a modell lelkiállapotára is utal. Pár évvel később, 1900 körül Thorma festett még egy ehhez hasonló női portrét, kámeához hasonló élességű profilban, és némi szecessziós ízzel ábrázolva az ismeretlen hölgyet. (Női arckép).

Thorma vitathatatlan portréfestői erényei megmutatkoztak a kilencszázas évek fordulóján festett kettős arcképeiben is (Dr. Lovrich Gyula és felesége arcképe; Berki Antal és felesége). A házasság stabilitását és társadalmi rangját, valamint a felek egyéni karakterét is megjelenítő páros arcképek feltehetően Thorma 1899-es spanyolországi élményeinek nyomát viselik magukon, amikor akárcsak korábban Manet vagy Théodule Ribot, közelről tanulmányozhatta Ribera és Velázquez vásznainak érzelmi és szellemi feszültségtől árulkodó erőteljes kontrasztjait.

Lecoq de Boisboudran növendékeinek kortársa lévén, Thorma is híve volt a vizuális memória fejlesztésének, ez azonban soha nem ment eredeti látásmódja

5. Jules Bastien-Lepage: Sarah Bernhardt portréja, 1879 Montpellier, Musée Fahre

6. Paul Helleu: A művész felesége az „Étoile" yacht fedélzetén, (1900) Magángyűjtemény, Paul Helleu Catalogus, Honfleur, 1993 után

120