Berki Andorné Gyenizse Julianna Katalin: Halasi emlékeim - Thorma János Múzeum könyvei 12. (Kiskunhalas, 2002)

csak Lacival ketten jártuk, mert felesége nem bírta a gyaloglást, ezért nem tartott velünk. Remetén is sokat voltak vendégeink, ők kosárban hozták az ebéd­nek valót, amit Laci főzött meg. Laci haláláig kitartott ez a barátság. Itt említem meg azt is, hogy Viola alig várta vasárnaponként, Pajtás Ernő és Tasza feltűnését, hogy újra megcsodál­hassa csizmáját. Valószínű a fényessége tetszett neki. Egyszer Remetén olvastam halálhírét, nagyon elszomorított, hogy nem tudtam elmenni a temetésére. Most áttérek az állatok tartására. Ezek főleg a szőlőt szolgálták ki, magyar fajta, rideg tenyésztésű marhák voltak. Abban az időben ezt forszírozták nagyon. Hortobágyon is ilyenek voltak. Nem kellett részükre istállót építeni, csak úgyneve­zett számyék képezte szállásukat. Egy évben Pesten országos kiállítás volt. Magyar bikákat kellett felküldeni. Nálunk is nevelődött egy gyönyörű példány. Bandi felküldte, s meglepetésünkre első díjat nyert, mellyel egy gyönyörű, nagy ezüst dohányzó készlet járt. Azt, hogy ez a 25. Kijárás a kötönyi tanyára motorral 22 24. Úton biciklivel a kötönyi tanyára

Next

/
Oldalképek
Tartalom