Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
testvérével együtt.A bádogosmühelyt fogadott segéddel irányította, emellett kereskedéssel is foglalkozott. A család 1944-ben a kiskunhalasi, majd a szegedi gettóba került, ahonnan Strasshoffba, Winerhauptstatba, majd Theresienstadtba vitték őket. Innen 1945. június 25- én tértek vissza Halasra. Ritter Endre bádogos mesterséget tanult, és egy ideig Budapesten dolgozott. Ezt követően édesanyjával együtt kereskedéssel foglalkoztak. Később megnősült, felesége Sugár Zsuzsanna volt, akitől három fiuk született: Zsolt, Nándor és Roland. Egészségi állapota megromlott, ezért munkáját abba kellett hagyni. Később látását is elvesztette. Feleségétől elvált, jelenleg Kiskunhalason él. Forrás: Ritter család közlése. Ritter Lenke 1938. december 29-én született Kiskunhalason. Édesapja 1942-ben bekövetkezett halála után édesanyja nevelte testvérével együtt.A bádogos műhelyt fogadott segéddel irányította, e mellett kereskedéssel is foglalkozott. A család 1944-ben a kiskunhalasi, majd a szegedi gettóba került, ahonnan Strasshoffba, Winerhauptstatba, majd Theresienstadtba vitték őket. Innen 1945. június 25-én tértek vissza Halasra. Ritter Lenke az általános iskola elvégzése után Budapesten a zsidógimnáziumban érettségizett. Utána a zsidóhitközségnél dolgozott 11 éven keresztül. Ebben az időben a Dohány utcai zsinagóga énekkarában énekelt, később csak a nagy ünnepek alkalmával. 1960. decemberében férjhez ment Balogh Andráshoz, akivel az esküvő a Dohány utcai zsinagógában volt. Kereskedelemmel foglalkozott, jelenleg nyugdíjas, Budapesten él. Nem szakadt el Kiskunhalastól, sűrűn hazalátogat, részt vesz az ünnepségeken. Forrás: Ritter család közlése Ritter Sándor 1901. május 17-én született Békéscsabán. Édesapja foglalkozását folytatva bádogos mester lett. Kiskunhalason elismert szakember volt, ő készítette a városháza csatornájának sarokdíszeit. 1934-ben kötött házasságot a soltvadkerti Spitzer Olgával. Házasságukból két gyermek született: Endre (1935) és Lenke (1938). A háború alatt Krasznojéba vitték munkaszolgálatra, ahol 1942. november 17-én meghalt. Dr. Róna (Rosenfeld) Sámuel bőrgyógyász, orvostanár 1857-ben született Kiskunhalason, Rosenfeld Ignác vaskereskedő kisbirtokos, és Práger Mária fiaként. Középiskolai tanulmányait Halason, az egyetemet Budapesten végezte, ahol már orvostanhallgató korában pályadíjat nyert egy figyelmet érdemlő dolgozatával. Az 1880-as évek elején Bécsben folytatta tanulmányait, és ott a szintén magyarországi Kaposi Móric hírneves dermatológus professzor asszisztense lett. Budapestre visszatérve 1886-ban néhány kartársával együtt nyilvános (ingyenes) ambulatóriumot alapított szegény bőrbetegek részére. 1889-ben egyetemi magántanár, 1899-ben nyilvános rendkívüli tanár lett, s mint ilyen, átvette hírneves professzorának, Schwimmer Ernőnek tanszékét, akinek utóda lett a Szent István Kórház Bőrgyógyászati Osztályának főorvosi állásában is. 1910-ben, 53 éves korában műtét közben vérmérgezést kapott, s hivatásának áldozata lett. Mint európai hírű specialistának számos szakértekezése jelent meg a magyar orvosi szaklapokban, a magyar Orvosi Archívumban és külföldi, főleg angol és német folyóiratokban. 244
