Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Főbb munkái: Malleus humidus acutus hominis, 1884.; A buja vagy nemibetegségek (tankönyv), 1894.; Lupus erythemetosus, 1901.; A rhinoscheroma kórtana, 1901.; Az ekcéma kérdéséhez, 1902.; A gangraenák aetiológiája, 1903.; Venerás betegségek, 1903.; Noscomiális gangreana, 1904.; A tuberenlosisnek bőrön és nyálkahártyán való megnyilvánulása, 1904.; Bőrgyógyászat - syphilidologia kézikönyv, 1909. (német nyelven is) Irodalom: Nagy Szeder István: Kiskun-Halas-Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története, 1936.105-106. Rubovics Imre főkántor Baján született, majd Szegedre költözött, ahol főkántorként tevékenyen részt vett a hitéletben. Kezdetben Bajáról, majd Szegedről járt Kiskunhalasra az 1950-60-70-es években a sakteri és alkalmanként kántori teendőket ellátni. A halasi tartózkodása alatt héber- és vallási oktatást is végzett. Forrás: Raáb András közlése Schneider Ignác Schneider Ignác 1852-ben alapította Kiskunhalason Baromfifeldolgozó Vállalatát, mely a mai napig üzemel. Akkor még nem foglalkozott ipari feldolgozással. A környék falvait járva vásárolta fel a baromfíkat és a tojásokat, melyek belföldi értékesítésével foglalkozott. Az ipari feldolgozást csak 1876-ban kezdték meg. Ekkor már Schneider Ignác gyermekei és azok családtagjai vezették a vállalatot. Kezdetben a katolikus templom mellett lévő Hamóczi-ház udvarán egy fabódéban, majd az 1900-as évektől a vállalat mellett, az úgynevezett "öregház"-ban bonyolították le a felvásárlást. Működésük sikerességére jellemző, hogy az 1930-as évektől szinte egész Európába baromfit, vadat és gyümölcsöt imporáltak. A második világháború alatt a vállalatot hadiüzemmé nyilvánították. Területén katonai parancsnokság, majd a német megszállás után német katonai parancsnokság működött. A deportálás után a megmaradt családtagok Angliába és Ausztráliába költöztek. Irodalom: Kiss Kálmán: Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó 1852-1983 Schönberger Samu vezető tanító 1915-ben végezte el a tanítóképzőt. Részt vett az első világháborúban, ahol orosz fogságba esett, és öt évet töltött fogságban. 1921 -ben, mint zászlós szerelt le. Tanítói működését Budapesten kezdte, amit két évig Szegeden, mint hitoktató, 4 évig Esztergomban, mint tanító folytatott. A halasi izraelita elemi iskolát 1929-től vezette. Irodalom: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános ismertetője és Címtára II. Bp., 1930.20. Schön Dávid vallástanár 1841-ben született Kiskunhalason (Zsidó Lexikon szerint: 1851). Schön Mátyás kereskedő fia. Középiskoláit Kiskunhalason és Budapesten, főiskolai tanulmányait Prágában végezte. Egy ideig Bécsben is tanárkodott. Az 1880-as években a pesti hitközséghez került középiskolai hittantanámak, ahol hitoktatási tantervet dolgozott ki. Szaklapok számára cikkeket és iskolai célokra tankönyveket írt. Cikkei a felekezeti sajtóban jelentek meg. Schön Dávid 1913-ban halt meg Budapesten. 245
