Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - T. Molnár Gizella: A kiskunhalasi izraelita egyesületek
A következőkben az egylet pénzügyeit szabályozzák: e szerint a felvételi díjak és alapító összegek, ajándékok, hagyományok az alaptőkét gazdagítják, melyet nem lehet felhasználni, csak a kamatait, a tagdíjakat, a zsinagógái bevételt és a gyűjtések során befolyt összegeket lehet a működéshez felhasználni. A továbbiakban az egylet igazgatásáról és tisztségviselőiről rendelkezik az alapszabály. Az egylet ügyeit a közgyűlés, a választmány és a tisztségviselők intézik. A közgyűlést évente december 25-én tartották. A közgyűlés választotta meg a választmányt, megtárgyalta az egylet működéséről szóló elnöki jelentést, s a tiszteletbeli tagok választása is a hatáskörébe tartozott. Az alapszabály részletesen intézkedett a közgyűlés ügyrendjéről, a választások módjáról is. A választmány tagjai: az elnök, az alelnök, aki egyben pénztámok is, és 9 választmányi tag, akiket három évre választanak. A választmány feladata az egylet tényleges működtetése, a segélyezések megszabása, az egylet vagyonának kezelése, a folyó ügyek intézése. Legalább háromhavonta feltétlenül össze kell hívni. A tisztségviselők közül az elnök képviseli az egyletet, elnököl a választmányi üléseken és a közgyűléseken, utalványozza a segélyeket, ellenőrzi a többi tisztségviselőt. Az alelnök feladata az elnök helyettesítése, ugyanakkor mint pénztámok kezeli az egylet pénzeit, az alaptőkét gyümölcsöző módon elhelyezi, felügyeli és beosztja a virrasztásokat. A harmadik tisztségviselő a titkár, aki minden írásbeli teendőt ellát, vezeti a jegyzőkönyveket, ellenjegy- zi a kimenő iratokat, őrzi az irattárat és az egylet pecsétj ét. Az alapszabályt Kellner Sarolta elnök és Grósz Mór titkár írták alá. Az izraelita jótékony nőegylet további sorsáról kevesebbet tudunk, de néhány forrás felbukkanása jelzi, hogy működése folyamatos. A Halasi Kalendárium 1921-ben a működő egyletek között említi az izr. jótékony nőegyletet, melynek elnöke ekkor Loschitz Sán- domé.3 3 Hasonlóképpen felbukkan az egylet 1927-ben Kiskunhalas város Útmutató és címtárában, ahol közzéteszik a városban működő egyesületek, társaságok listáját és vezetőségét. Az ekkor működő nőegylet elnöke még mindig Loschitz Sándomé, alelnöke Schön Józsefné. Érdekesség, hogy ekkor már ügyésze is van a közösségnek, ami az alapító okiratban még nem szerepel, dr. Szabó Fülöp ügyvéd személyében. Ugyancsak ő látja el a titkári feladatokat. A működés differenciálódását jelzi, hogy a pénztámoki tisztség önállósult, s ekkor az egylet pénztámoka Práger Ferencné volt.3 4Az egyik helyi újságban is találunk híradásokat az izraelita nőegyletről az 1930-as évekből. 1933 nyarán az Izraelita Leányegylet műsoros fagylaltdélutánjára invitálják a közönséget, melyet zene és énekszámokkal kívánnak szórakoztatni.3 Úz azért érdekes egyrészt, mert innen tudhatjuk, hogy erre az időre az Izraelita Jótékony Nőegyletnek leány csoportja is alakult. Hogy mikor és milyen körülmények között, arra vonatkozóan közelebbit nem tudunk. Másrészt ebből a rövid híradásból arra is következtethetünk, hogy az egylet immár műkedvelő, közművelődési jelleget is öltött a jótékonyság mellett. A másik híradás ugyanebből az időszakból való és az Izraelita Jótékony Nőegylet tisztújító közgyűléséről számol be.3 6Ebből megtudhatjuk, hogy az új elnök Weisz Ignácné, az alelnök pedig Ádám Dávidné lett. A továbbiakban már csak a megszüntetésről számolhatunk be az egylettel kapcsolatban. A már idézett alispáni listából kiderül, hogy a betegsegélyező egylethez hasonlóan a jótékony nőegylet feloszlatását is elrendelték.’ A 493.171/1946.IV.3. sz. belügyminiszteri határozat és ennek nyomán a 21.454/1947. sz. alispáni rendelet intézkedett az egylet feloszlatásáról. 196
