Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - T. Molnár Gizella: A kiskunhalasi izraelita egyesületek
Izraeliták más kiskunhalasi egyletekben Tanulmányunk végén meg kell említenünk, hogy az eddig ismertetett, szorosan a halasi ortodox izraelita hitközséghez kapcsolódó egyleteken túl más, a városban működő közösségekben is szerepet vállalt a helyi izraelita lakosság egy része. Arra már utaltunk, hogy a civilszerveződés a polgárosodással egyre erősödött a városban, itt pedig arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ehhez az erősödő szférához az izraelita lakosság is hozzájárult. Erre vonatkozóan persze valóban egészen szórványos forrásanyagunk van, de ezeket összevetve az izraelita forrásanyaggal (pl. ugyanazon nevek felbukkanása) alátámaszthatjuk állításunkat. Valójában a legtöbb működő egyesületről nem tudhatjuk, hogy voltak-e a helyi zsidó lakosság köréből is tagjai, inkább csak valószínűsíthetjük azt, pl. az Ipartestület esetében. Ugyanakkor az 1863-ban alakult helyi Casino Egylet esetében 1912-ben összegyűjtötték a valaha volt és az abban az időpontban tagok névsorát, amiből kiderül, hogy ott legalábbis a nevek alapján izraelita tagok is voltak, már a kezdetektől.3 8Csak példaképp emelünk ki ebből néhány nevet: Koch Mór, Kohn Móricz, Práger Lipót, Rosenfeld Miksa, Kellner Samu, Kellner Benő, Beck Miksa, Hofmeister Mór, Hofmeister Júda, Kohn Lipót, Ádám Dávid, Holländer Ignácz dr., stb. A kiadvány közli az alakuló ülés jegyzőkönyvét is, a jelen volt alapító tagok neveivel,3 'ahol pl. szerepel Kohn Móritz, Hofmeiszter József, Hofmeister Illés, utóbbi a bizottmány tagjaként. Amennyire meg lehet állapítani, a Casino Egylet Halason meglehetősen változatos tagsággal rendelkezett, foglalkozásra, származásra, a társadalmi ranglétrán betöltött helyre vonatkozóan egyaránt, ami azt jelzi, hogy itt nem a társadalmi elkülönülés, a kirekesztés színtere volt a kaszinó. Az 1902-ben létrejött Halasi Kereskedelmi Kaszinó (későbbi néven: Kereskedők Egyesülete) a másik közösség, melyet az izraelita tagság összefüggésében meg kell említeni. Az egyik forrás szerint a kereskedelmi érdekek előmozdítása céljából jött létre, tehát úgy tűnik, hogy a foglalkozás mentén szerveződött érdekvédelmi egyesületről van szó, mely azonban társaskör helyiséget is fenntart, de részben jellege, részben a későbbi forrásokban fennmaradt nevek alapján valószínűsíthetjük, hogy az egylet tagjai elsősorban az izraelita lakosság köreiből kerültek ki.4 “Valószínű, hogy az első világháború megváltozott viszonyai között nem tudott működni az egyesület (erről forrásunk nincsen, és az alakulás körülményeit sem ismerjük), mindenesetre 1918-ban bukkan fel a forrásokban az egyesület, mint olyan, amelyet újjá kell alakítani. Néhány jegyzőkönyv maradt fenn ezzel kapcsolatban, először is a választmány üléséről.4 'A jelenlévők: Hofmeister Géza elnök, Ádám Dávid alelnök, Kellner Félix titkár, dr. Szabó Fülöp ügyész, Weisz Ignácz pénztámok, Königsberg Károly háznagy, valamint Goldberg Sándor, Kohn Lipót, Czunterstein Vilmos, Schwarcz Mihály és Bergl Albert választmányi tagok. Jelenlévők megállapították, hogy a közismert háborús viszonyok miatt az egylet nem volt olyan helyzetben, hogy működhessen, most azonban időszerűvé vált az újraalakítás, mivel „a kereskedői érdekek jelen helyzete fokozott kötelességet ró a kereskedőkre külön-külön, és azoknak okszerű keresztülvitele teszi szükségessé, hogy az eddig tétlenségre kárhoztatott Kereskedelmi Kaszinó újból munkaképessé tétessék.” Ennek érdekében a jelenlévők elhatározták, hogy a legutolsó tagdíj beszedési könyv alapján felhívást intéznek a volt tagokhoz közgyűlés összehívására, amelynek feladata lesz a működés újraindítása és az új tisztikar megválasztása. A közgyűlést össze is hívták 1918. december 29-én, melynek jegyzőkönyve szintén fennmaradt.4 2 A jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy az egybegyűltek megvitatták a további működés lehetőségeit és ebben igyekeztek alkalmaz197
