Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - T. Molnár Gizella: A kiskunhalasi izraelita egyesületek
belügyminiszter a 292.151/1946. IV.3. számú határozattal, majd ezt követően az alispán a 15.638/1947. számú rendeletével az egyletet feloszlatta.2 7 A Halasi Izraelita Jótékony Nőegylet Sajátságos csoportját képezték a polgári korszak civilszerveződéseinek a nők által létrehozott szervezetek. A kor szokásai szerint a nők emancipációjáról szó sem lehetett, s a férfitársadalom eléggé elítélő véleményt alkotott a nők társadalmi szerepvállalásáról, jobb esetben is megmosolyogta a közéleti tevékenységet folytató nőket. Pedig nagyon fontos társadalmi, szociális problémák enyhítését vállalták azok az asszonyok, akik a nőnevelés, az anya- és gyermekvédelem, a nyomor enyhítése, az öregek, betegek istápolása terén a maguk eszközeivel segíteni próbáltak. Nem véletlen, hogy az első női szerveződések ezekhez a hagyományosan asszonyinak tartott teendőkhöz kapcsolódtak. Az első ilyen kezdeményezések az 1810-es években zajlottak, és még nagy újdonságnak számítottak, a 19. század utolsó évtizedeiben azonban megszaporodtak ezek a civilszerveződések is. Sokat segített ennek társadalmi elfogadásában Erzsébet királynő, aki mintegy példát adva védnökséget vállalt 1879-ben a Magyar Országos Segélyező Nőegylet felett, mely Tisza Kálmánná elnökletével jött létre, ugyancsak példát mutatva, hivatkozási alapot adva a többi, hasonló célokat követni kívánó asszonyok számára. Ezek után egymást követve alakultak a nők sajátos problémáinak kezelését és a társadalmi jótékonyságot felvállaló egyletek. Nem szükségszerű, de gyakori volt, hogy ezek az egyházak mentén szerveződtek, s a különböző egyházakhoz tartozó asszonyok saját felekezetükhöz kapcsolódva alapították meg jótékony célú egyleteiket, közösségeiket.2 8 A fent ismertetett folyamat részeként értékelhetjük Kiskunhalason is az izr&elita jótékony nőegylet létrejöttét is, főként mert példák is állhatták az alapítók előtt. Halason ugyanis 1862. március 7-én már megalakult a Halasi Jótékony Nőegylet2 91866. februárjában pedig Pesten a Pesti Izraelita Nőegylet kezdte meg működését.3 0 A Halasi Izraelita Jótékony Nőegylet az alapszabály szerint 1888. január 3-án tartotta alakuló közgyűlését, melynek célja az alapszabály megvitatása és elfogadása volt. A benyújtott alapszabályt a polgármester március 20-án továbbította a vármegyei alispánnak, aki július 28-án terjesztette a belügyminiszter elé. Ugyanez év augusztus 5-én a Magyar Királyi Belügyminisztérium részéről Lukács György államtitkár láttamozta az alapszabályt, ami az egylet működésének engedélyezését jelentette.3 A halasi izraelita jótékony nőegylet esetében is elsődleges forrásunk az alapszabály, bár ennek az egyletnek a működésével kapcsolatban néhány más forrás is fellelhető volt. Az egylet működésének célja az alapszabály szerint három fontos szempontot vesz figyelembe: ,,a) házi, nőnemű szegények segélyezése, különös tekintettel a betegek-, kereset-képtelenek-, gyermekágyasok- és özvegyekre, b) szegény, becsületes leányoknak kiházasításuk alkalmávali segélyezése, különös tekintettel az árvákra, c) súlyosan beteg nők melletti virasztásról való gondoskodás.”3 2 Az egylet tagja lehet bárki, aki az egy forint felvételi díjat kifizeti és havonta virrasztás vállalása esetén 10, egyébként 20 krajcár havi díjat fizet. Azok, akik a belépéskor, vagy akár később tíz forintot, vagy annál nagyobb összeget fizetnek be, alapító tag címet kapnak. Ezeken kívül lehetnek még tiszteletbeli tagok, akiket „az egylet körül szerzett érdemeik elismeréséül” a közgyűlés választ meg. 195
