Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Csupor István: Fazekasmunkák a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban
304 Csupor István 43. Do hány palánta-locsoló, 19. század második fele 44. Mezőtúri bödönfedő Petőfi fejjel, 1880-as évek emberek megjelenítése, hiszen ismerünk a készítményeik között - például K. Nagy Gábortól - Deák Ferencet ábrázoló, ember formájú butellát, miskakancsót (Néprajzi Múzeum: 69.153.15. és 69.153.16.),' és ebbe a sorba illeszkedik bele ennek az edénynek az ábrázolása is. A túri fazekasok nemcsak kiváló mesterek és nagyon makacs, öntudatos emberek voltak, de hazafiságuk is legendaszámba ment. Tárgyaikon igen gyakori a hazafias felirat (Éljen a haza, Éljen a magyar szabadság! stb.), de legalábbis a nemzeti színek szerepeltetése: ez olyan tárgyakon (nagytál, tányér, bődön stb.) is megjelenik, amelyen egyébként más nem is jelzi a hazafias érzelmeket, máskor az indíttatás teljesen nyilvánvaló, noha az ábrázolás egyáltalán nem természethü, és sokszor felismerhetetlen az ábrázolt személy. Ilyenkor gyakran csak a felirat segít, amely megmondja, kit is kell látni az ábrázolás mögött. A bemutatott plasztikus cserépfedő nem ilyen, alkotója nagyon valósághű portét készített, amit nem nehéz felismerni: az 1848-as forradalom egyik központi alakját, PETŐFI Sándort ábrázolja. Az arc, a hajviselet, a bajusz kétségtelenné teszi: a szabadságharc költőjét akarta megjeleníteni a fazekas. A készítés időpontját egyértelműen meghatározza, hogy a Bach-korszak, az üldöztetések éveiben nem volt életbiztosítás ilyen tárgyat készíteni vagy birtokolni, így valószínű, hogy csak a kiegyezés utáni időkből származhat ez a Petőfi-ábrázolás. Ha a többi, emberábrázolású túri edény évszámait nézzük, akkor a legvalószínűbb az 1880-as évek évtizede, így véleményem szerint ezt a fedőt is abból az időszakból keltezhetjük. (44. kép. Leltári száma: 72.9.2.) ' A Néprajzi Múzeumban őrzött két emberforma butella közül az előbbit (69.153.15.) a mezőtúri K. Nagy Gábor 1877-ben készítette. A darab Lakos János egykori védett magángyűjteményéből származott, aki a tárggyal kapcsolatban elmondta: eredetileg a fazekasmester Kossuth Lajost akarta ábrázolni, de valahogy végül Deák Ferenc sikeredett belőle. A másik darab, amelyet majdnem 20 évvel később készült, már tudatosan Deák Ferencet akarta ábrázolni. (69.153.16.) Ennek feliarata: „Emlék 1896” és egy monogram is szerepel rajta: „DF” - ez kétségkívül Deákra utal. A két tárgy egymáshoz való kapcsolata egyértelmű az időbeli távolság ellenére is, a fazekas ugyanis ugyanazt a negatívot használta fel a fej készítéséhez.
