Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Csupor István: Fazekasmunkák a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban
Fazekasmunkák a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban 297 33. Hódmezővásárhelyi butella, 19. század 34. Hódmezővásárhelyi (csúcsi) butella. 19. század 18. századtól az üveghuták mesterei is készíteni fognak. Csupán egyetlen edény esetében fordított a kép: a butelláknál, itt ugyanis az üvegpalackok voltak előbb, és ezeket próbálták utánozni a cserépedények. Az alföldi, gazdagabb, mezővárosi parasztpolgárok szívesen vásároltak a pálinkának üvegedényt, ám annak törékenysége és borsosabb ára közülük mint vevőt sokakat elriasztott. Ezeknek az üvegeknek a helyettesítésére kínálták edényeiket a fazekasok kezdetben. A legelső butellák, hutyelák, butéliák (ahogyan ezeket a szűk szájú, kisebb méretű edényféléket nevezték) az 1820-as években még szolgaian másolták az üveg előképeket, ám a fazekasok gyorsan rájöttek: ha ellapítják ezeket az edényeket, sokkal könnyebb lesz zsebre, tarisznyába rakni. Ez az újítás bevált, s talán ez is közrejátszott abban, hogy a téglatest-formájú, lapított, zöld vásárhelyi butella az 1830-as években már a dél-alföldi települések zömében ismert és kedvelt volt. Hódmezővásárhely harmadik városrészéből, a katolikusok lakta Csúcsból mindössze hat cseréptárgy származik, mégpedig egy nagy tál, két kancsó, két pereckulacs és egy butella. A katolikus csúcsi fazekasok termékei egyébként egy cseppet sem véletlenül nem voltak népszerűek a protestáns halasiak körében, és valószínű, hogy az idáig eljutott csúcsi cserepek mögött vagy katolikus használókat lehet sejteni, vagy nagy számú, másféle tárgy közé keveredve került reformátusok háztartásába. A bemutatásra kerülő, fehér alapszínű, szintén téglatest formájú butellát kék színnel, ecsettel festették, és egy kevés vörös földfestékkel egészítették ki a mintát, majd végül színtelen mázzal öntötték meg. Ennek a darabnak a szája már letörött, ám ezzel együtt világosan mutatja a csúcsi fazekasok stílusának legfőbb ismérveit (34. kép. Leltári száma: 57.6.5.) A halasi háztartásokban előforduló cserépedények között nem kevés bajai fazekasmunka is volt. Ezek legnagyobb része (22 db) fazék, kettő pedig két fülű nagyfazék, amelyek azonosítása - formai jellegzetességeik miatt - egyáltalán nem jelentett problémát. A bajai fazekak legfőbb jellegzetessége az, hogy az edény a viszonylag szűk
