Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Csupor István: Fazekasmunkák a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban
296 Csupor István 31. Hódmezővásárhelyi hordókulacs, 1880 32. Hódmezővásárhelyi tál, 19. század második fele az egyes edények között, a tulajdonosa az 1910-es évekig használta. A 24,5 centiméter magas kulacsféle eredetileg valószínűleg nem a későbbi tulajdonosnak készült, mivel az eredeti feliratból utólagosan kivakarták a családnevet, így most csak az alábbi felirat olvasható a hordók előlapján: „(....) /János é / Készült /1880", az alsó hordókon pedig: , Június /23 cin / (...) Vásárhely /Maksa Mihály / tálas” és ,A ki / iszik belőle / váljon egis / ségire". A látványos, zöld mázas darab is mutatja Maksa kivételes képességeit (31. kép. Leltári száma: 64.11.1.), arról nem beszélve, hogy az ő írástudása és nyelvhelyessége messze felette állt fazekas kortársainak, mivel ő eredetileg lelkésznek készült (vö. KRESZ 1965). Ugyancsak újvárosi műhelyben készült az a hatalmas, sárgás alapszínű tál is, amelynek különlegességét nemcsak 63 centiméteres átmérője adja, hanem az is, hogy az öblét egy erősen stilizált, koronás magyar címer díszíti. A hatalmas méretű tál az újvárosi fazekasmunkák egyik jellegzetes képviselője. Nem csak a mezőtúriak használtak ugyanis sárgás öntőföldet alapszínnek, hanem a vásárhelyiek, pontosabban az újvárosiak is. Az volt a két, használt szín közt a leglényegesebb különbség, hogy a túriaké, a híres dudi föld egy kicsit vörösesebb volt, míg az újvárosiaké inkább homokszínű. Ez a sápadt, sárgás alap nem kevés edénynél fordult elő Hódmezővásárhelyen, mégpedig elsősorban a tálféléknél. A halasi múzeum anyagában található, nagy méretű tálak közül szinte valamennyi ilyen színű, így többek között a bemutatott, címeres tál is. Hogy milyen minőségű lehetett egykoron a vásárhelyi tálasföld, ez a hatalmas méretű tál is tanúsítja. (32. kép. Leltári száma: 55.2.344.) A hazafias érzések azonban nyilván nem csak a vásárhelyiek, hanem a halasiak szívét is megbizsergették, hiszen ez a nagy tál is Kiskunhalasról került elő. Még egy butellát mutatunk be, s ezt is az újvárosiak munkái közül. Ez a butella még kerek formájú, amely fonna a korábbi előképre, a szűk szájú, kisebb méretű üvegpalackra utal. (33. kép. Leltári száma: 55.150.6.) A fazekasmunkák esetében meglehetősen általános a kép, hogy ezek adják meg az alapformákat, amelyeket később, a 17-
