Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Csupor István: Fazekasmunkák a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban
288 Csupor István 17. Kalocsai tál, 20. század eleje 18. Csákvári lakodalmas fazék, 1900 körül ban fehér földfestékes alapra sárga mázat raktak. Előfordul a tésztaszürőknek egy olyan változata is, amelyet inkább a szegényebb háztartásokban használtak: egy szűrőkanál. Cseppet sem véletlen, hogy éppen a kalocsai fazekasmunkák vannak túlsúlyban a halasi gyűjteményben, hiszen a város közelsége mindenképpen indokolja az ottani fazekasokkal való intenzív kapcsolattartást. Ráadásul Kalocsa vásártartó hely is volt, amely szintén erősítette ezeket a kapcsolatokat. Az azonosítható fazekasmunkák között második legnagyobb számban a csákvári edények fordulnak elő, pontosan 78 darab esetében lehetett biztosan meghatározni Csákvárt készítőhelyként. A csákvári fazekasmunkák között - egy cseppet sem véletlenül - a fazékfélék állnak az első helyen. A csákváriak főzőfazekai nem csupán a Dunántúl jelentős részén, de a Duna-Tisza-közén is igencsak kellendőek voltak, és amíg a Tiszántúlon inkább a gömöriek fazekait vásárolták, addig az Alföld közepének déli sávja a csákváriak hagyományos szekerezési útvonalai közé tartozott (KRESZ 1987.34-36). A sok mázatlan, berovátkolt oldalfalú fazék (30 db) mindegyike hegyes fenekű fazék, a Duna-Tisza-közén sokkal inkább ezt a típust használták, mint a rakott tűzhelyekre jó totyafazekat. A fazekak közül kettőt mutatunk be, mégpedig a nagy, lakodalmas fazekak közül. Az elsőnek 51 centiméter a magassága, és nagy mérete mellett két füle és az oldalán elhelyezett abroncsozás is figyelmet érdemel. Az ujjal benyomkodott, hat abroncs egyike ráadásul nem is vízszintesen került az edényre, hanem hullámvonalban. A bekarcolt felirat szerint „Kovács János csinálta ezen fazekat Csákváron", az utóbb bedrótozott edényt a halasiak lúgos fazéknak használták. (18. kép. Leltári száma: 55.2.413.) A másik lakodalmas fazék szintén abroncsozott, ám ezen tíz sávban fut körbe az ujjal nyomkodott agyaghurka. Ha lehet, még az előbbinél is nagyobb, és ezt is bedró- toztatták egykor a használói. (19. kép. Leltári száma: 61.32.1.) Az ilyen, nagy méretű,
