Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Múzeum - Janó Ákos: Halasi múzeumi emlékeim
Halasi múzeumi emlékeim 23 található darabról fényképfelvételeket készítettünk. Eredményeinket többszáz oldalon monografikus formában összegeztük, de abból csak kisebb kötetre valót sikerült a Háziipari Szövetkezet kiadásában megjelentetnünk. A teljes anyag kéziratban ma is birtokomban van. Társadalmi összefogást kívánt a város teljes történetét átfogó helyismereti monográfia elkészítése. Az előzmények (főként idősebb Nagy Szeder István munkái) töredékes volta és akkor már meghaladott szemléletmódja miatt a népszerű formában megírandó mű megjelentetését a város vezetői is támogatták. A megvalósítás a szerzők részéről így is csak társadalmi munkaként volt tervezhető. Ennél is nagyobb gond volt. hogy a monográfia elkészítésében szerepet vállaló munkatársak egy részének alig volt tapasztalata a vállalkozás által megkívánt tudományos feldolgozó munka gyakorlatában. Ez azt eredményezte, hogy több esetben nyers kéziratot kaptam a szerzőktől, amelyeknek a szaklektorok kívánsága szerinti átdolgozását magamnak kellett elvégezni. A kész kiadvány azonban mindenben kárpótolt, s úgy hiszem, a monográfia - a tervezett, de elmaradt második kötet nélkül is - a kiskunhalasi helytörténeti ismereteknek ma is nélkülönözhetetlen forrása. Már a monográfiában megjelent tanulmányomból (Kiskunhalas története, ebben a kunokról szóló, s A redempció kora című alfejezet) is látszik, hogy mindig érdekelt a régi kiváltságokat elvesztett lakosságnak az a törekvése, hogy a földesúr-jobbágy viszonyokra jellemző feudális kötöttségek helyett sajátos közigazgatási, politikai, önkormányzati formákat hozzanak létre a maguk számára. Ennek a törekvésnek az eredménye a redempció, amely nagy gazdasági átalakulásokat, társadalmi változásokat eredményezett. A Jászkun kerületek és a mezővárosok körében kialakuló új rendet a történeti irodalomból és a jogtörténeti forrásokból jól ismerjük, de nem tudjuk, hogy az átmenet a kisebb településeken, konkrét családi keretek között, a birtoklási és gazdálkodási formák változásában hogyan tükröződik. A régi kun puszták felosztásával az addig lakatlan területek benépesültek, új falvak születtek, s az addig nagyrészt távoli vidékeken szétszórtan élő agrár lakosság korábbi életformájában alapvető változás történt. Ennek a változásnak, életforma váltásnak és társadalmi átalakulásnak jó példája a Kiskunhalas közelében lévő Szánk története, amelynek lakossága a múlt század második felében, a jobb megélhetés reményében, főként a Jászságból és Szeged környékéről települt ide, s új faluközösséget hozott létre. Ennek az átalakulásnak részletesebb vizsgálata kínálkozott részemre, s a kutatás eredménye az a kisebb dolgozat, amit a Forczek Zoltánnal együtt készített kiadvány számára a puszták felosztása előtti pásztoréletről írtam, valamint a Fejezetek a szanki és móricgáti tanyásgazdálkodás múltjából című könyvem. A Szőlőművelés és gyümölcstermesztés a szanki homokon című munkám kiadás alatt van. A falu teljes történeti és néprajzi monográfiáját célzó további gyűjtésekre munkaközösséget szerveztem, az ebben résztvevők közül azonban csak Égető Melindától jelent meg tanulmány a szanki tanyavilág lakáskultúrájából (Cumania V. Kecskemét, 1978. Néprajz). Magam a falu település- és népesedéstörténetének elkészítésével maradtam adós, amihez egyebek mellett 100 év (1800-1900) születési, házassági és halálozási anyakönyvi adatait gyűjtöttem össze. Utaltam arra, hogy a helyi néprajzi kutatásaimat illető témák megválasztása során nem kívántam a Nagy Czirok László által művelt területekre lépni, érdeklődésem mégis igen hamar a kiskunhalasi parasztverselőkre terelődött. Úgy láttam, érdemes és szükséges foglalkoznom azzal a népköltői hagyatékkal, amelynek az összegyűjtése nagyrészt Nagy Czirok László nevéhez fűződik. Ennek az anyagnak nagyobb kulturális,
