Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)

Néprajz - Vorák József: Kiskunmajsai cifra házormok

Kiskunmajsai cifra házoromzatok 211 rement palánkkerítés is. A kiskunmajsaiakhoz hasonló, sok esetben teljesen egyező cifra deszka házormot lehetett találni még Szánkon, Jászszentlászlón, de Kiskunhalason is. Míg az előbbieket bizonyos, hogy majsaiak készítették, az utóbbiak valószínűleg kiskunhalasi mesterek munkái. Eltérnek a majsai ormoktól abban, hogy kevésbé díszes, s bár a köríves, oszlopos hatást keltő cifrázás itt is megvan, a köríveket az oszlopfejekre emlékeztető lapocskák helyett egyetlen keresztléccel húzzák alá, ami az egész oromzat harmonikus hatását megtöri, elrontja. A deszkaoromzás egyébként, fedőlécek alkalmazásával az egész Duna-Tisza közén általánosan elterjedtnek tekinthető. A majsai cifra házormok típusait, az egyszerűbb megoldásoktól az összetettebbek felé haladva, az alábbiak szerint sorolhatjuk: I. Rátétes, fűrészelt cifrájú házormok a. / Az ormot 10-12 col széles deszkákkal függélyesen befedik. Az oromzat ereszét a vihardeszkával lezárt verébdeszka képezi. A verébdeszka mentén az orom szélei eset­leg keskeny zárólécet kapnak. Gyakori a sárgerenda csapjaira szegeit vízvető. Ez az egyszerű megoldás, hol a díszt csupán a különféle formájú világítóluk képezi, jónéhány szegényesebb házon megtalálható, de világítóluk nélkül általános a háznak az udvarfelé eső ormán. b. / A padlásteret lezáró végdeszkák takaró léceket kapnak, a vihardeszka felső szélein, a vízvetők alsó szélén megjelenik a furészfogas borító léc és a csipke. (1. kép) c. / A világító lukak alatt, kizárólag a lukakkal áttört deszkák romlását óvandó, az orom közepén, haránt irányban 3-4 deszka szélességben megjelenik a tapolcai léc. Első megjelenési formájában csak egyszerű, sima deszka keresztpántolás. Ez később képrá- maszerű, rovátkolt, felül szélesebben kiugró, alul elkeskenyedő formát ölthet. Követke­zőkben a tapolcai léc alatt köríves, vagy egyéb díszléc található, melynek köríveihez, most már maguk is dísz hatását keltve a fedőlécek szervesen csatlakoznak. A vihar­deszka lehet sima, lehet díszített. (2. kép) d. / A tapolcai léc verébdeszkától verébdeszkáig futva, alsó és felső részre osztja az ormot. Ez a felezés ritkán történik középen, legtöbbször az orom felső harmadát vágja le. A csipkézés, cifrázás csupán a széldeszkákra szorítkozik, vagy el is marad. (3. kép) e. / Az orom közepén jelentkező tapolcai léc alatt megjelenik a körívezés, esetleg annak variációi. A szélgerendák csipkéi kiegészítik a közép díszítményét. A II. rajz ál­tal ábrázolt egyszerű, mértéktartó megoldásával a majsai ácsmesterkedés egyik leg­szebb példája. f. / A végigfuttatott tapolcai léc alatti díszléc nem köríves, hanem különféle össze­tett ívelést mutat, mely hol szervetlenül, hol szervesen alkalmazkodik a fedőlécekhez. (Ill-IV. rajz) g. / Az orom teljes hosszában ismétlődő körívesen oszlopos, oszlopfejes, olykor alul talpazatos díszítés kiegészül a széldeszkák csipkézésével. A díszítgetést az egységes hatásra való törekvés és a mértéktartás jellemzi. (V-VI. rajz) h. / Többszörös cifra rátéttel készített, köríves ormok. Hatásuk az összharmóniától függően változó. (VII-VIII. rajz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom