Szakál Aurél (szerk.): Halasi Múzeum - Thorma János Múzeum könyvei 3. (Kiskunhalas, 1999)
Néprajz - Vorák József: Kiskunmajsai cifra házormok
212 Vorák József II. Berakásos, sugaras házormok a. / Teljes sugaras orom. Az oromzat felső harmadában alkalmazott kerek, négy- szögletes világítóinkat tekintve középpontnak, az egész ormot egymás mellé alkalmazott, egyenlőtlen oldalú háromszögekkel fedik, melyeknek csúcsai a világítóluk keretelése alatt találkoznak. A nem szükségszerűen ellentétes szimmetriájú deszkák háromszögei, esetleg glidelt, vagy vékony fedőléccel leszegett szélei, a kiért deszka erezésével együtt spirálisan örvénylő, valóban sugárzó, nagyon élénk hatást keltenek, amit a rájuk eső napfény még meg is sokszoroz. Ezt a hangos, már csaknem nyugtalanító hatású háromszöget, a mértéktartóan csipkézett, keretelő vihardeszkák és a vízvető ellensúlyozzák. Ma már az egész községben csupán két ilyen teljes sugarú ormot találtam, azok közül is az egyik teljesen romlott állapotban volt. Mondják, valamikor több is volt belőlük, de amilyen szépek, oly könnyen romlandóak is. Bizonyos, hogy a függélyes, egymás mellé alkalmazott deszkázás tartósabb, de a majsai deszkaormok között ez a teljes sugaras oromzat talán a legszebb. (IX. rajz) b. / Csillagsugaras deszkaormok. Valamivel az orom magasságának felezése alatt keresztbehúzott harántléccel az ormot kétfelé osztják. Az alsó, ez esetben alacsonyabb trapéz részt függőlegesen alkalmazott lécekkel 5-6 rekeszre osztják fel, míg a felső háromszöget két függőleges léccel 3 részre. így a háromszög sarkaiban és a trapéz sarkaiban is azonos nagyságú derékszögű háromszögeket kapnak. Fent, középen ezek között sajátságos formájú ötszögek, lent egyenlő nagyságú négyszögek keletkeznek. A háromszögeket, azok valamelyik alsó csúcsából kiindulva, egyenlőtlen oldalú háromszögekkel rakják be, ahogyan azt a teljes sugaras orom esetében már láttuk. A kiindulási pontot egy negyedkor lapocskával fedik. A felső ötszög kitöltése, a világítóluk közepét tekintve középpontnak, ugyanígy, sugarasan történik. Az alsó négyszögeket függőleges, vízszintes, vagy egymásnak ferdén ellentett, néha csak beillesztett, máskor zsalusan összeeresztett lécezéssel rakják be. A deszkaberakás hatását a deszkaszélek glidelésével, az esetleges zsalus összeeresztéssel, a rekeszválasztó lécek oszloppá történő kiképzésével, kiugrasztásával, a középső rekeszeknek négyzetes, kidomborított kazettává történő formálásával lehet fokozni és variálni. (X-XI. rajz) c. / A csillagsugaras berakás hatását fűrészelt cifrák alkalmazásával fokozzák. Az összhatást természetesen itt se a díszítés halmozása, hanem a harmónia határozza meg. (XII-XIII. rajz) Az I. és II. főtípusokba sorolt majsai deszka házormok némelyikén, a csúcson fent keresztféle, vagy lándzsaszerű díszt találhatunk. Külön nevük nincs. Nagy Czirok László szerint ezek a halasi házakon, (itt gyakoriabbak, mint Majsán) a katolikus, illetőleg református házak megkülönböztetésére szolgáltak, s nevük kereszt, illetőleg „bubodá” volt. A tiszta katolikus Kiskunmajsán nem tulajdonítottak neki megkülönböztető jelentőséget. Díszként alkalmazták, de azért is, mert pótolhatta a kovácsmunkát igénylő keresztvasat. A vihardeszkák alsó végeit általában megcifrázták. Ez leginkább csak kifürészeléssel történt, de történhetett mértanias, archaikus díszt alkalmazó véséssel is.
