Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

Kiskunfélegyházi pénzintézetek mutatói 191 l-ben 10 Alaptőke К Vagyon К Összforg. Betét Kamat % Nyereség " К Osztalék Félegyházi 800.000 8.340.893 Tak.könyv: 5.009.667 Betét :4 Takarék 1600x500 3.239 db. Váltó:5,5-7 -pénztár. Lesz. váltó: Jelz.:5-6 4.500 db. Lombard:6 Tárcaállomány: Folyósz.:5-6 2.350 db. Jelzálog: 1.935 db. Félegyházi 640.000 7.043.514 Tak.könyv: 3.910.762 Betét: 4 Kereskedelmi 1600x400 2.169db. Jelz.: 5-8 Iparhitelmtézet Lesz.váltó: Váltó:5-8 és Népbank 7.409db. 1907-től Tárcaállomány: Félegyházi 2.759 Népbank Rt. Jelzálog: 1.175 db. 17.478 Közgazdasági 800.000 Tak.könyv: 2.975.679 Betét.4,5 67.245 17.8 Takarék 4000x200 6.204.238 1906 db Jelzálog: 488 db Váltó:6-7 Jelzálog:4 A pénzintézeti és a malom részvénytársaságok után részvénytársaságként alakult meg 1896-ban a Táska és Szipkagyár, 1910-ben a Hunnia Seprőgyár és a Kiskunfélegyházi Első Téglagyár, majd 1911-ben a Kiskunfélegyházi Első Kenyérgyár. A gabonakivitel megszervezésére 1909-ben létrejött a Hungária Terménykiviteli Rt. Jól prosperált az 1877-ben alapított, Kovács Ferenc tulajdonát képező gyufagyár és az 1905-ben létesült Ujszászi János és Majláth József tulajdonában levő műkőgyár. 203 kistermelő összefogásával 1901-ben megalakult a Kiskunfélegyháza és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, amely 1908-ban már 1.017.000 korona éves forgalmat bonyolított le. Igazgatósági elnöke, Lengyel Imre volt. Az igazgatósági tagok között. 10 Galánthai Nagy, 1912. — Mihók, 1897. 17