Bánkiné Molnár Erzsébet: Polgárok Kiskunfélegyházán 1890–1913. Bürger in Kiskunfélegyháza 1890–1913. (Studia Folkloristica et Ethnographica 38. Debrecen, 1996)

mint a részvényt is aláírásával jegyző alapító ott van. Szalay Gyula főgimnáziumi tanár, a Kiskun Múzeum későbbi élctrchívója és első igazgatója. Mindezek az üzemek és részvénytársaságok, bár bizonyos tőkemozgást és befektetési piacot jelentettek, nem okoztak szerkezeti változást a helyi társadalomban. Mezőgazdasági birtokosok és bérlők megoszlása Félegy>házán Év 100 kh-on felül 10-100 kh. 0-10 kh 1900 96+15 bérlő 2.062 839 1910 87+12 bérlő 1.369 1.709 A mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosság 1900-ban a város összes népességének 67,51 %-a. Ez az arány 1910-re 62.5 %-ra csökkent, de a lakosság döntő többségének még mindig a mezőgazdaság jelentette a megélhetés elsődleges forrását. A helyi polgárok mintaadó csoportja a már említett törzsökös birtokos családokból, a részvénytársaságok igazgatótanácsainak tagjaiból, a városban élő vezető tisztségviselőkből és néhány vezető értelmiségi családból alakult ki. Lényegében ezeket a családokat csekély eltéréssel évtizedeken keresztül ott találjuk a város képviselőtestületében és elöljáróságában. A századvégen alakuló, formálódó illetve átformálódó helyi polgárság gyökerei a redemptióhoz nyúlnak vissza. Az „ősi" családok vagyont megőrző és gyarapító csoportjai patrícius előkelőséggel őrzik redemptus birtokkal alapozott tekintélyüket. Ez a vagyon bár kisvárosi szinten jelentős, nagyságrendileg nem sorolható a nagy polgárság tőkeerős vagyoni kategóriájába. Az „ezerholdasok" renkívül kisszámú csoportja sem egységes. Az elkülönülést a politikai pártállással, az eltérő egyesületi tagsággal, a családi és a szabadidős kapcsolatokkal demonstrálják. A polgárság másik csoportja a módos kereskedőkből, a helyi pénzvilág irányítóiból, a magasabb rangú tisztviselőkből alakult ki. Hozzájuk csapódott a helyi értelmiség vezető 11 Népszámlálások 1900, 1910. 18