Bánkiné Molnár Erzsébet: Redemptusok. Gazdaság és életmód Kiskunfélegyházán a redempció első századában (Debrecen, DUP. 2000)

Félegyháza és a redempció

PRW *NE* KUN * FÉLEGYHÁZA * PRIV * KUN * FÉLEGYHÁZA * HELISÉG * PECSÉT * 1759 PE * 1761 Még ki sem fizették a teljes összeget, amikor újabb súlyos anyagi terheket vállalva 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyos pusztát, majd 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. Ezzel a város határa 58 000 katasztrális holdra nőtt. A földtulajdon jelentós részét megtartották közös legeló'nek és évente újraosztásos rendszerrel hasznosítandó veteményes kerteknek. A többi földet a redempciós összegek arányában tokeföldként birtokba adták.

1 A redempciókor a földváltás egysége a sessio, azaz a telek volt. Az egész telek -140 katasztrális hold -, megváltási értékét a kifizetéskor 304 Rft-ban állapították meg.

2 Egész telket azonban az itt éló'knek csak töredéke váltott, illetve sokan nem is tudtak földet váltani. A redempció soha vissza nem térő, óriási lehetőség volt, de hatalmas terhet rótt a földet váltó családokra. Sokakban felmerült a menni vagy maradni kérdése. Valóságos belső népvándorlás kezdődött. Az alapító lakosokból a terhektől megrettenve 108-an mentek el. A kiköltözők legtöbbje ház nélküli zsellér volt, de a házzal rendelkező egész és féltelkesek közül is sokan elmentek. Iványosi-Szabó, 1985. 2 BKML. Kf. Lt. Liber Fundi 1764. 3. 29