Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)

falvainak egy részét hol Közép-Szolnok, hol Kraszna vármegyéhez csa­tolva ábrázolták. 12 Bél Mátyás 1725-ös leírásában 90 falut, egy bánya- és egy mező­várost sorolt Kővár-vidékhez, melynek vegyes etnikumú lakossága több­ségében román volt. A megközelítően 1100 km 2 (1089) területen fekvő kiváltságolt kerület népessége változó, 40 000 körüli létszámot tett ki. Bizonyos falvak időnként beletartoztak, máskor nem. Kővár-vidék térké­pét Bél Mátyás tanítványa, Mikoviny Sámuel készítette el. Benkő József 1778-ban a Transilvania specialis című művében foglalkozott a különle­ges vidék településeivel. Mind Bél, mind Benkő latinul írott munkái ma már hozzáférhetők magyar nyelvű kiadásban. 13 Népszerű ismertetése a nagykőrösi Losontzi Hány oki István professzor 1773-as kiadású magyar nyelvű tankönyvéből terjedt el országszerte. A verses leírás könnyen meg­jegyezhető szövegét az iskolás gyermekek skandálhatták. „Kő-Várnak vidékét Erdély felé tették, És azt hegyek, halmok, erdők környül vették; Kapnik, Berkesz, Kővárt ide helyheztették, De ezt el-hányatták, s hírét eltemették." 14 Érdekes, hogy az 1773-ban készült hivatalos helységnévtár nem tartalmazza a vidék településeit. Korabinszky 15 német nyelvű és Vályi András 16 magyar nyelvű lexikonában sem szerepel Kővár-vidéke. Csánki Dezső 17 történelmi-földrajzi országleírása viszont nem hagyta ki a kővári kerületet. Statisztikai szempontú összefoglalót ifj. Palugyay Imre közölt róla, a Megyerendszer hajdan és most című művében. A szakirodalmi áttekintésben különleges helyet foglal el Szőcs Rudolf munkája. Magyar nyelven Szőcs fordításában jelent meg Bél Má­tyás leírása. Szőcs a fordítást bőséges jegyzetekkel egészítette ki, és igen alapos minden részletre kiterjedő bevezetőben ismerteti a mű keletkezé­sét, valamint a leíráshoz fűzött észrevételeit. 18 A történelmi szakirodaimban Trócsányi Zsolt összefoglaló munkája Az erdélyi parasztság története 1790-1849, l valamint a szintén általa köz­12 Szőcs Rudolf 1982. 97. 13 BÉL Mátyás 1982. 95-123.; BENKŐ József 1999. 595-602. 14 Szőcs Rudolf 1982. 95 15 KORABINSZKY Johann Matthias, 1786. 16 VÁLYI András 1796. 99. 17 CSÁNKI Dezső 1890.97. 18 Szőcs Rudolf 1982. 95-103. 19 TRÓCSÁNYI Zsolt 1956. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom