Bánkiné Molnár Erzsébet: Nemesi közbirtokosságok a Kővár-vidéken. Vallomásos összeírás 1803-ból - Monumenta Muzeologica 1. (Kecskemét, 2007)
readott Conscriptio Czirakyana hoz nélkülözhetetlen ismereteket Kővárvidék társadalmáról. Az összeírás az északi Partiumba sorolva kiterjedt Kővár-vidék településeire, de csak a földesúri függésben élőkre, a nemesekre nem. Az 1820-as összeírás agrártörténeti adatai így is módot adnak a teljes erdélyi áttekintésre. A különböző táji és jogi körülmények között folytatott gazdálkodás összevetéséről a Partium és Székelyföld vonatkozásában Pál Judit tanulmánya ad értékes áttekintést. 21 A Partium és Erdély társadalmi tagolódásának bemutatására 1767-ben keletkezett összegező táblázatot közöl Berlász Jenő. 22 Kővár-vidék adatai sajnos Berlász táblázatában sem különülnek el. Berlász az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzetéről 23 írott történelmi monográfiájában nem foglalkozik vidékünkkel. A vár központú kerületben már a középkorban többségben volt a román etnikum. Makkai László 24 szerint a románok a tatárjárás után települtek Erdély északi részébe. Az 1290-es években az erdélyi közgyűléseken magyarok-szászok-románok universitásáról beszélnek. A román nemes családok száma a fejedelmek nemesítései nyomán nem csak a kővári kerületben, hanem Fogarasföldén és belső Erdélyben is jelenősen növekedett. Erdély társadalmának etnikai összetételét nehéz pontos számadatokkal meghatározni. Megfelelő források hiányában jelenleg nem célom a felekezeti, sem az etnikai számadatok átfogó kutatása. Erre vonatkozóan Nyárády Károly nagyléptékű tanulmányára támaszkodhatunk. 25 Az bizonyos, hogy az erdélyi társadalom XVIII. századi migrációja Kő vár-vidékén nem változtatta meg a népesség korábbi etnikai arányait. Az erdélyi népesség vándorlásaival, a különböző irányú migrációval és következményeivel számos történész foglalkozott. Műveik tudományos eredményei vitathatatlanok, konkrét megállapításaik azonban alig érintik a vizsgált fiskális birtokot. 26 Erdély és a Partium újkori román településeinek, a két országrész közötti román migrációnak Jakó Zsigmond 27 szentelt nagyobb figyelmet. Jakó hangsúlyozta, hogy a XVIII. századi erdélyi újratelepítés forrása a románság volt. A kővári puskások utódaiból népes román kisnemesi réteg alakult ki. Egyed Ákos az erdélyi falvak társadalmi típusai között Kővár-vidék falvainak többségét a vegyes társadalmú teleTRÓCSÁNYI Zsolt 1966. PÁL Judit 1999. 397-399. BERLÁSZ Jenő 1941. 240-241. BERLÁSZ Jenő 1958. MAKKAI László 1986. NYÁRÁDY R. Károly 1987. 1-39. GYÖRFFY István 1914.; MAKKAI László 1942.; BERLÁSZ Jenő 1939.; I. TÓTH Zoltán 1946. JAKÓ Zsigmond 1943^4. 538-540. 15
