Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

teljesítik, „a minisztérium oly lépések megtételét látja elkerülhetetlennek, minőkre felelősségének érzete kényteleníti."

56 Esterházy Pál május 7-én kérte az uralkodótól a 9. (Miklós) és a 12. (Nádor) huszárezredek, illetve egy gyalogezred hazavezénylését. Az uralkodó ebbe május 12-én bele is egyezett, s a döntésről Esterházy másnap értesítette a kormányt. A kormány május 16-án megsürgette a hazavezénylést, ám mind ebben, mind egyéb számításaiban alaposan megzavarta a május 15-i bécsi forradalom, aminek következtében az uralkodó Tirolba, Innsbruckba távozott. A kormány megpróbálta Pestre hívni az uralkodót, de az - egészségi állapotára hivatkozva - elhárította a kérést.

57 Május 21-én Batthyány utasította Franz Ottinger vezérőrnagyot, az ideiglenes hadügyminisztert, hogy sürgesse meg a cseh- és morvaországi cs. kir. főparancsnokságoknál a 9. és 12. huszárezredek hazaindítását, aminek a hadügyminisztérium másnap eleget is tett. Május 28-án Batthyány arra hivatkozva, hogy tudomása szerint a 12. huszárezred még el sem indult, arra utasította a hadügyminisztériumot, hogy közvetlenül az osztrák hadügyminisztériumnál kérdezze meg ennek okait, s ismét sürgesse meg az ezredek hazaküldését.

58 Június 8-án a kormány ismét sürgette az ezredek hazahozatalát, június 12-én már valamennyi Galíciában, Csehországban, Morvaországban és Ausztriában tartózkodó ezredre kiterjesztve a hazahozatal követelését. A népképviseleti országgyűlés képviselőinek tartott előzetes tájékoztatásban azonban Kossuth Lajos kénytelen volt bevallani: a kormány eddigi törekvései sikertelenek maradtak. A hazahozatalt az is sürgette, hogy május közepétől kezdve a délvidéki szerb lakosság fegyveres szervezkedésbe kezdett, június 6-án fellázadt a titeli szerb határőr sajkás zászlóalj, június 12-én pedig Karlócánál eldördültek a fegyverek. A Délvidékre vezényelt nem magyar kiegészítésű ezredek pedig nemigen akartak engedelmeskedni a magyar kormánynak, s egy részük vonakodott részt venni a szerb lázadók elleni harcban. Újabb problémát jelentett, hogy a márciusban kinevezett horvát bán, Josip Jellacic felmondta az engedelmességet a magyar kormánynak, s nyílt fegyveres szervezkedésbe kezdett a horvát és szlavón területeken. A 9. huszár ezred hazatérésének pontos dátumát nem ismerjük. Egy századvégi visszaemlékezés szerint 1848. májusában tért haza az ezred, s Gáspár azonnal feleskette katonáit a haza védelmére.

60 Az ezredtörténeti munkák igen csinos ismertetést közölnek az európai és magyarországi forradalmi eseményekről, az ezred magyarországi krónikáját azonban a jótékony feledés fátylába bugyolálják. Csupán azon tisztek sorsáról számolnak be, akik 1848-49-ben a cs. kir. csapatok oldalán vitézkedtek, vagy F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp., 1989. 18. (ápr. 12.), 24. (ápr. 16.), 30-31. (ápr. 20.), 35-36. o. (ápr. 24.); KLÖM XII. 30-31. o. (ápr. 12.) A kérdésre ld. Rédvay István 35-41. o. 57 KA AFA Karton 1966. Akten der Insurgenten-Armee. 1848-5-7., Urban: Batthyány-ir. I. 484. о.; KLÖM XII. 243. о. 58 Urban: Batthyány-ir. I. 578-579., 621-622. о. 59 KLÖM XII. 243. (jún. 8.), 259-260. (jún. 12.), 335-336. (júL 1.), Urbán: Batthyány-ir. I. 692., 723., 835. o.; Rédvay István 39. o. (jún. 12.) - A huszárezredek 1848-49. évi történetére ld. Kedves Gyula, 1992. passim; uő.: A szabadságharc huszárezredei. Életünk, 1994/10-11. 907-924. o.; uő.: A magyar szabadságharc huszárai 1848-49-ben. (In:) „Huszárok a történelem forgószínpadán". Tudományos konferencia: Sárvár, 2000. szeptember 14-15. Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár, 2000. 97-107. o. 60 Székely Károly, 1892. Az ezred 1848-49. évi történetét röviden összefoglalja Kedves Gyula, 1992. 58. o. 24