Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

időben visszatértek a császári zászló alá. így négy törzstisztet, hét századost, tíz főhadnagyot és tíz hadnagyot említenek, de tudjuk, hogy ennél nagyobb volt a kilépettek száma, hiszen a magyar kormány által előléptetettek közül is jó néhányan elhagyták a magyar zászlót 1848 szeptembere és 1849 januárja között, sőt, még azután is. Az ezredtörténetek által megemlítettek közül összesen 18 fő harcolt a es. kir. csapatok oldalán a magyarországi hadjáratban. Közülük egyedül Kiss Lénárd főhadnagy, majd százados, ezredsegédtiszt volt magyarországi születésű; ő ezredparancsnoka, a vezérőrnaggyá előléptetett Franz Deym mellett szolgált. A kilenc megmaradt százados azonban mindvégig kitartott. Az ezred volt tisztikarából az 1849. áprilisa utáni, egyelőre osztrák területen történő újjászervezése után összesen 20 főt osztottak be, közülük Kiss és Kaiser András volt magyarországi születésű; azonban néhányan a már a magyar kormány alatt előléptetett tisztek közül is bekerültek; így Kászonyi Károly és Nemiró János.

61 A Drávától Székesfehérvárig A magyar kormány a délvidéki harcok kitörésével csaknem egy időben június elejétől a Horvátországgal és Szlavóniával határos megyékben, a Dráva vonalán is megkezdte egy önálló védvonal kiépítését. A hazavezényelt egységek egy része is ide ke61 Georg Ernst 202-206. о.; 9. hezr. 234-236. о.; Anhang 72. о. 62 A szabadságharc hadtörténetére nézve Id. [Johann Nobili:] Der Winterfeldzug 1848-1849 In: Ungarn unter dem Oberkommando des Feldmarschalls Fürsten zu Windisch-Grätz. Leopold Sommer, Wien, 1851.; Ludwig Freiherr von Weiden: Episoden aus meinem Leben. Gratz, 1853.; A fontosabb magyar összefoglalók: Klapka György, 1851. I-II. к.; Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 1. kiadás. Genf, 1863. I-1II. k. Mindkét fél adatait használja Wilhelm Rüstow: Geschichte des ungarischen Insurrectionskrieges In: den Jahren 1848 und 1849. I-II. Zürich, 1860-1861., gyenge magyar fordítása: Wilhelm Rüstow: Az 1848-1

849-diki magyar hadjárat története. I. к. Fordította Vértesi Arnold. П. к. Ford. Áldor Imre. Pest, 1866. Az újabb osztrák irodalomból mindmáig a legjobb Rudolf Kiszling: Die Revolution im Kaisertum Österreich 1848-1849. Mit Beiträgen von M. Ehnl, G. Hubka und E. Steinitz. Wien, 1948. I-II.; A későbbi magyar összefoglalók közül kiemelendő Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harcza 1848-49-ben. Bp., é. n. I-III. k.; Breit József: Magyarország 1848/49. évi függetlenségi harcának katonai története. 1. kiadás, Bp., 1898., 2. kiadás. Bp., 1929-1930. I-III. k. Márki Sándor: Az 1848-49-iki magyar szabadságharc története. In: Szilágyi Sándor szerk.: A magyar nemzet története X. k. Bp., 1898.; Bona Gábor: Szabadságharc 1848-49-ben. In: Magyarország hadtörténete. Főszerk. Liptai Ervin. Szerk. Borús József. Bp., 1985.

1. k. (továbbiakban Bona Gábor, 1985.) 449-549. o.; Deák István: A törvényes forradalom. Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben. Bp., 1994.; 1848-1849. A szabadságharc és forradalom története. Szerkesztette, az előszót és a kronológiát írta Hermann Róbert. írták: Bona Gábor, Csikány Tamás, Dobszay Tamás, Estók János, Fónagy Zoltán, Hermann Róbert, Kedves Gyula, Pelyach István, Urbán Aladár, Zakar Péter. Bp., 1996.; Bona Gábor szerk.: A szabadságharc katonai története. írták Bencze László, Bona Gábor, Csikány Tamás, Hermann Róbert és Kedves Gyula. Bp., 1998.; Csikány Tamás: Magyarország hadügye 1848-1849. A Magyar Honvédség 150 éve I. Bp., 1998.; uő.: : A szabadságharc foglalata. (In:) Böhm - Farkas - Csikány 9-17. o.; Hermann Róbert: 1848-1849. A szabadságharc hadtörténete. Bp., 2001.; uő.: Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái. Nagy Csaták. Bp., 2004. - E munkákra a későbbiekben - Klapkáét kivéve - külön nem hivatkozom. 25