Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael visszaemlékezései 1848/49-ről és a 25. honvéd zászlóaljról - A zsigárdi csata

A zsigárdi csata Budavár bevétele után a második hadtestet, melyben mi is voltunk, Asbóth ezredes 92 vette át és megindított bennünket május 25-én Vörösvárra, hol én a ti­zedességről egy óra alatt tiszteletbeli - rendes és kezelő őrmesterségre emelkedtem. 93 Június 12-én Gutára értünk, a hol, mivel legénységünk nagyon megfogyott, századonkint 38-38 oláh újonczot kaptunk; hogy veszett volna mind az országá­ban. Ezekkel számunk ugyan szaporodott, de segítséget csak az evésnél nyer­tünk bennök. Soha ennél gyávább, renyhébb és piszkosabb népet nem láttam, ha vasárnap a tizedes mellettök nem állt, fel nem vették a mosott fehérneműt, ha­nem a borjúban hurczolta hétről-hétre és járt a szennyesben, ha pedig csatába mentünk és erdőbe jutottunk, mind hátra maradt és összebújt valamely bokor­ban, mint az anyját vesztett malacz. Ezek tanításával vesződvén, végre június 15-én elkészült Aszódnál (Komárom m.) a híd, s mi még az éjjel átkeltünk az érsekújvári Dunán, hogy Pott osztrák parancsnokot Zsigárdról, hol magát lefészkelte, kiverjük. 16-án, úgy 10 óra tájban találkoztunk Királyrév mellett az ellenséggel, melyet legszélső balszárnyunk az első rohammal kiütött állásából, mire a hadtest min­ket Zsigárd és Királyrév között tartalékul hagyva előre nyomult Zsigárd felé, hol Pott 94 főereje volt felállítva, a mieink egy órai heves küzdelem után itt is kiszorí­tották állásából az ellenséget, de a falut magát csak a legvérengzőbb útczai harcz után tudták kitisztítani, mert a gránátosok a sövények mögül és ablakokból is tü­zeltek a derék Don-Miguelekre, kiknek e nehéz pont jutott osztályrészül. Igaz, hogy a Don-Miguelek utóbb már a disznóólakból és kemenczékből is húzogat­ták elő a bennrekedt gránátosokat és irgalom nélkül leszúrták mind a kit meg­Kardos és szép katonai képzettséggel bíró Rezsnyi helyettesítették, és nem engedték a jó le­génységi anyaggal bíró zászlóalyat elzülleni, ugyanis a zászlóaly legénységének zöme Kecske­mét, Kalocsa vidékéről, altisztjei az ugyanazon városokbeli főiskolák növendékeiből kerültek ki, a kikből egy jeles képzettségű és hősies jellemű zászlóaly parancsnok elsőrangú csapatot képezhetett volna, míg mindvégig olyan másodrendű szerepre kárhoztatott zászlóalyként szerepelt." Krasznay Péter, 1998. 101. 92 Asbóth Lajos honvéd ezredes, Budavár bevétele után kitüntették, május végétől június végéig a 2. hadtest parancsnoka, júliusban a Szeged-aradi tartalék hadtest parancsnoka. 93 A II. hadtest parancsnoksága június elején kitüntette a Budavár bevételénél érdemeket szer­zett honvédeket. A 25. zászlóaljból a következőket: Pilisi József főhadnagy, Kojanecz János alhadnagy, Krivinyi Rudolf alhadnagy, Bresztyánszky Vilmos alhadnagy segédtiszt, Tóth Mi­hály, Rezsnyi Imre és Szalmási Zsigmond századosok, Nagy Ferenc őrmester, Vásárhelyi Da­ni zászlós, Téglás János, Jónás István, Bogyai Miksa, Végh János és Gácsi Antal, valamint Hustyera Mátyás tizedesek, Udvarhelyi Samu, Lengyel János, Bíró Gábor, Stenger János, Zombori János, Stadruker János, Herczeg János, Zsoldos Pál, Balicza János, Gaura János közvitézek. (Érsekújvár, 1849. jún. 7.) Aggházy Kamill 2001/11. 305-306. 94 Gustav von Pott es. kir. dandárparancsnok. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom