Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Zakar Péter: „Előre utánam, itt az úristen!” (Erdősi Imre, a branyiszkói hős)

tak a társadalommal. A reformeszmék a szerzetesek között is követőkre találtak, s ennek következtében már az 1840-es évek közepén erőteljes izgatás indult meg a renden belül Grosser János rendfőnök ellen. Az elégedetlen fiatal szerzetesek, főként a váci és a pesti rendház fiatal tagjai a rendi szervezet demokratizálását tűzték ki maguk elé célként. Az 1847. augusztus 17-én megnyílt kiskáptalanon Grosser helyébe Gruber György lépett, de az 1848 márciusi események rendbe történő begyűrűzését ő sem tudta megakadályozni. Tavasszal a váci, majd a fővárosi szerzetesi közösségek nyíltan szervezkedni kezdtek.

3 A húsvéti ünnepek alkalmával arra kérték Gruber Györgyöt, hogy a pesti és a váci tanárok bevonásával vitassák meg a rend ügyeit. Gruber először a kemény kéz politikáját folytatta és kijelentette: „vármegye gyűlést tartani nem akar". Az elégedetlenkedők erre 1848. június 25-én, azt követően hogy Gruber a július 2-ra kitűzött konzisztóriumba 12 tanárt is meghívott, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségét és beavatkozását kérték egy demokratikus, képviseleti alapon összehívandó káptalani gyűlés érdekében.

4 A miniszter azonban nem avatkozott be a rend belső ügyeibe. A „lázadók" a rend válságos anyagi helyzetére való tekintettel állami fizetést és vagyonkezelést, továbbá a rendi kormányzat demokratikus átalakítását követelték. Június 6-án 150 aláírással ellátott petíciójukat átnyújtották Eötvös József báró kultuszminiszternek. Közben Gruber július 2-ára összehívta a konzisztóriumot, amelyre néhány házigazgatót és számára szimpatikus tanárt is meghívott. Ez olaj volt a tűzre. Az elégedetlenek betódultak a konzisztórium ülésére és kikényszeríttették, hogy szeptember 3-ra képviseleti alapon hívjanak össze káptalant. Ezen az ún. forradalmi káptalanon demokratizálták a rendi kormányzatot és Purgstaller (Palotai) József személyében új tartományfőnököt választottak.

5 Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy a rendi ellenzékhez Erdősit valamilyen kapcsolat fűzte volna. Politikai álláspontjára lehetne következtetni esetleges nemzetőri tábori lelkészi szolgálatából, hiszen a nemzetőrség tábori lelkészeit többnyire a legénység választotta. Blaskovics Pál Lukanényéről 1848. szeptember 10-én keltezett jelentésében a selmeci nemzetőrség tisztjeinek névjegyzékében egy Beleszny Imre nevű tábori papot említ. Ez a „Beleszny" alighanem Erdősi (Poleszny) Imre lehetett, hiszen a piaristák között nem élt „Beleszny" nevű szerzetes, a Selmecbányái plébánián sem akadtunk ilyen nevű katolikus pap nyomára.

6 Az 1849. január 2-i pesti haditanács határozatának értelmében Görgei Artúr 3 Dr. Balanyi György - Biró Imre - dr. Biró Vencel- dr. Tomek Vince: A magyar piarista rendtartomány története. Budapest, 1943. (a továbbiakban: Balanyi, 1943.) 166-167. 4 A kegyes tanító rend tagjai (Szaiff János, Hanák János, Keszler Károly, Schröck Ferenc, Spindlhuber Ede, Lutter Ferdinánd) - Eötvös József báró vallás és közoktatási miniszter úrnak. Budapest, 1848. június 25. Prímási Levéltár Hám-akták 1848:38. 5 Balanyi, 1943.168-170. (1 Blaskovics Pál - Országos Nemzetőrseregi Haditanácsnak. Lukanénye, 1848. szeptember 10. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban; MOL) H 92 1848:3572. 164