Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

Péterné Fehér Mária „ELSŐ A TŰZBEN UTOLSÓ A HÁTRÁLÁSBAN" Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848 - 1849-es szabadságharcban' Lestár Péter 1880-tól 1896-ig Kecskemét polgármestere volt. Tevékeny ember, nagyformátumú polgármester. Vezetése alatt a poros, álmos mezőváros nagy léptekkel indult el a polgárosodás, a városiasodás útján a 19. század végén. A tettek embereként nem csak elképzelte a fejlődő gazdaságot, a biztos hitelt, a vasúthálózat által fellendült kereskedelmet, a sokirányú ismereteket nyújtó városi és pusztai iskolákat, a városhoz méltó középületeket, tisztább utcákat, tereket; hanem módszeresen látott hozzá ezek megvalósításához. Ez a tenniakarás, a cselekvés, önmaga megmutatásának, megmérettetésének vágya a szabadságharc ideje alatt bontakozott ki Lestárnál. A fiatal ügyvédet felrázták az 1848-as márciusi pesti események. 1. Nemzetőrként a Délvidéken A kisnemesi családból származó fiatalember - 1819. január 18-án született Kecskeméten - középiskolai tanulmányait szülővárosában, a református főgimnáziumban fejezte be 1837-ben. Ezt követően jogot tanult Pozsonyban, a királyi jogakadémián. Pozsony a reformkor politikai központja, a rendi országgyűlések színhelye volt. Elképzelhető, hogy itt érintették meg Lestárt a változtatást, a fejlődést igenlő eszmék. 1842-ben tette le ügyvédi vizsgáit és hazajött Kecskemétre. Itthon ügyvédként élte a kisvárosi értelmiség reformkori életét. Bekapcsolódott a város társadalmi életébe, ami akkor azt jelentette, hogy tagja lett a helyi kaszinónak. Rendszeresen kölcsönözte a kaszinó által járatott újságok közül a Pesti Hírlapot (Kossuth lapját) és az Életképeket.

2 A kaszinói beszélgetések, viták tárgyát a legéletbevágóbb sorskérdések képezték ekkor, ezért nem érte teljesen váratlanul Kecskemét lakosságának e rétegét a forradalom kitörése. „...Márczius 15-ének eseményeiről, még ugyanaznap délutánján értesültünk. A hír nem lepett meg bennünket, nem is talált készületlenül, mert szabadságvággyal telt lelkünk azon rokonelemekhez való csatlakozáshoz vonzódott, mely 1 Lestár Péter nem vezetett naplót, nem írt emlékiratot, nem maradtak fenn utána családi iratok. Élete ezen szakaszának történéseit néhány megmaradt leveléből, levéltári iratok és a fellelhető szakirodalom alapján állítottuk össze. (Egyetlen megmaradt időskori arcképét lásd a tanulmány végén!) A címben szereplő idézet a 71. zászlóalj történetét leíró tanulmányból való. 2 Péterné Fehér Mária: Kecskemét polgármesterei 1848-1950. Kecskemét, 1996. 79